Mind tágabb körökben kering, s ha szól már / nem hallja a sólyom, mit mond a solymár – William Butler Yeats Nobel-díjas ír költő 1919-ben született verse, A Második Eljövetel (Ferencz Győző fordításában) a száz évvel ezelőtt darabjaira tépett világ hátborzongató diagnózisát foglalta lassan széthulló rímekbe. Akár a költemény kis magyar paródiájaként is figyelhettük a Mi Hazánk október 23-ai rendezvényét a hegyvidéki turulszobornál.
A Böszörményi, a Németvölgyi és az Istenhegyi út találkozásánál álló műalkotás védelmében összehívott, a gyakorlatban a faji önvédelem nyílt proklamációjává aljasított törzsi gyűlésen a levegőbe engedtek egy ölyvet, amelynek a turul e világi szimbólumaként kellett volna mind tágabb körökben hasítania az eget. Az állat azonban a dicső szárnyalás helyett kényelmesen leereszkedett az aszfaltra, és egykedvűen szemlélte a jelenlévő hazafiak ősmagyar megdöbbenését. – A turul marad – harsogta az emelvényről Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke. És ezzel – akaratán kívül – az ölyv kijózanító valóságánál is súlyosabb igazságot fogalmazott meg.
• Miért nem választhatjuk el a turult a nyilasok pusztításától?
• Miért együgyű a Mi Hazánk?
• Mit kellene még műemlékké nyilvánítania Lázár Jánosnak?
• Mit jelképez a hegyvidéki szobor, és mit jelent, ha a helyén marad?
A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap november 7-ig kapható 2024/44. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
