Ablonczy Balázs: Nem a szabadkőművesek miatt bomlott fel a történelmi Magyarország

A magyar szabadkőművesség a háború kitörésekor, hasonlóan a kor összes ideológiai mozgalmához, beállt a saját kormánya mögé – mondta lapunknak Ablonczy Balázs történész. A Lendület-Trianon 100 Kutatócsoport vezetőjével a szabadkőművesek trianoni döntésben játszott szerepéről, a párizsi Grand Orient Nagypáholy levéltárában végzett kutatásairól, Raffay Ernő munkáiról és összeesküvéselméletekről is beszélgettünk.

– Száz év múlva lejár? Című könyve előszavában úgy fogalmazott, hogy „lábrakelt históriáknak” eredt a nyomába. A közbeszédbe átszivárgott legendákat, összeesküvés-elméletek ragasztóanyagává vált toposzokat dolgozott fel. Az utóbbi időszak termékei közül melyek sarkallták a kötet megírására?
– A 2010-ben Trianon-legendák címmel írt könyvemmel a Trianon-kutatásnak ezt az aspektusát lezártnak tekintettem, de az évek alatt új történetek gyűltek össze, az internet pedig kifogyhatatlan forrást jelent. Akadtak, amelyek kifejezetten zavartak: az egyik ilyen egy hamis Apponyi Albert-idézet, ami azóta köztérre is kikerült, és amelyet politikusok is gyakran használtak a Trianon-centenáriumon. Hasonló volt a kitalált költőnő, Kárpáti Piroska esete is, róla utcát is el akartak nevezni. A szabadkőművesség szerepéről pedig 2020-ban a Magyar Nemzet című lapban születtek írások olyan emberektől, akik soha nem kutatták a témát. Ezeknek a históriáknak jellemzően van valamilyen valóságmagva. Mint a Georges Clemenceau francia miniszterelnökről keringő történet esetében, akinek tényleg volt magyar menye. A valóságmagvakra azonban az emberi képzelet vagy éppen a társadalom gyásza értelmezéseket rak, és kitartó munkával legendákká torzultak. Ezeket vizsgáltam új források bevonásával.

– A 2020 júniusában, a kultúrharc jegyében született cikksorozatban önt is elővették. A szerző, Szakács Árpád azt vetette a szemére, hogy éppen a Népszavában relativizálta a magyar szabadkőművesség tevékenységét, amikor azt mondta: nehéz lenne történelmi adatokkal alátámasztani, hogy a magyar szabadkőművesek rosszabb hazafiként viselkedtek, mint például a románok. Ez is indok volt arra, hogy kötetben dolgozza fel a szabadkőművesség szerepét?
– Valahol bizonyosan, de egy könyvnek nem ugyanaz a hatása. A nevezett míves prózáját elolvasták több tízezren az interneten, a könyv viszont aligha jut el ennyi emberhez. Magyar történészek a szabadkőművesség francia nyelvű anyagait eddig nem vizsgálták. A párizsi Grand Orient Nagypáholy levéltárában azt kutattam, hogy a magyar páholyok valóban aláaknázták-e a történelmi Magyarországot. Ennek azonban ott sincs semmilyen nyoma.

• Miért lehet olyan jelentős a szabadkőműves mozgalom elutasítottsága?
• A trianoni szerződés a bolsevikok hatalomba engedése miatti büntetés lenne?
• Megtehette volna a politikai elit, hogy nem írja alá a békeszerződést?
• Miért nyitott a társadalom az összeesküvéselméletekre?