Érdekes kötet jelent meg Kiss Gy. Csaba szerkesztésében, a Retörki gondozásában. A Magyarságkép szomszédaink tankönyveiben című munka segítségével virtuális kirándulást tehetünk nemcsak a szomszédos országok, de Törökország tantermeiben is.
A magyar ember külsejét tekintve barna, bajuszos, alacsony, lázadó, megbízhatatlan és elmaradott, és adott esetben bő gatyát visel, szemben a magas, szőke szlovákkal, aki jámbor, vallásos és dolgos. Az elképzelés ma már ebben a formájában nem él, tankönyvekben sem szerepel, ám hosszú időn át meghatározta a szlovákok rólunk alkotott felfogását – derül ki Fülöp Márta két éve napvilágot látott Feleselő képek című kötetéből. A negatív ábrázolás oka is érthető: a szlovákságnak önmagát a magyar nemzettudattal szemben kellett meghatároznia. Ennek nyomán a magyar nemzeti irodalomban szereplő „magyar tulajdonságok” itt kifordítva, negatív összefüggésben tűnnek föl.
Lassú olvadás
A helyzet napjainkra szerencsére jelentősen megváltozott, az előítéletek háttérbe szorulnak, ami nyilvánvaló hatással van a szlovákiai történetírásra is. Ahogy Szarka László fogalmaz a Trianon 100. évfordulójára megjelent kötetben: a békeszerződéssel manapság a mérvadó magyar történészek mellett foglalkozó „cseh, szlovák, román, horvát, szlovén historikusok közt is egyre többen zárkóznak el a mindenkori emlékezetpolitika kiszolgálása elől”.
Köztük említhetnénk Roman Holec Diadal és katasztrófa – Trianon egy szlovák történész szemével című, néhány téren egyébként pontatlan és ellentmondásos munkáját. Holec arra a megállapításra jut, hogy 1918 után „az új nemzetállamok születése távolról sem elégített ki mindenkit, már csak azért sem, mert ezek egyáltalán nem voltak nemzetállamok, és határaikon belül mindent bekebeleztek, amit csak lehetett”. Maga a csehszlovák elnevezés is bizonytalanságot hordozott sokaknak: a csehek számára önmaguk szinonimája volt, miközben a szlovákok nemzeti tudata gyenge lábon állt; ezzel is összefüggött, hogy „Szlovákia lakói igencsak ellentmondásos érzelmekkel viseltettek az új állam iránt”.
Tankönyv helyett tabutörés
Néhány éve a Denník N. címet viselő szlovák (Deník N néven cseh) lap és magyar változata, a Napunk szlovák és magyar nyelven elérhető történelmi újságot indított útjára, hogy az egymással szembeni előítéletekről, a régóta élő sztereotípiákról népszerű-tudományos módon szólaljon meg. A folyóirat első száma a többek között az alábbi, ma is kényes témákat elemezte: a szlovákoknak nincs történelmük; a szlovák régebbi és fejlettebb nemzet, mint a magyar; a Felvidék magyar föld; a szlovákok ezer évig magyar elnyomás alatt éltek stb.
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
