Bár előfordult, hogy a szocialista kormány hasonló válaszokat adott a tanársztrájkra, mint amilyeneket manapság a fideszes politikusoktól hallani, ma más a helyzet, mint 2010 előtt: fokozatosan egyre nehezebbé vált sztrájkot szervezni. Ebben jogszabályváltozásoknak mellett munkaadó – vagyis a tanárok esetében a kormány – megváltozott magatartásának is szerepe van.
A szakszervezet szerint sok tanár sztrájkolt, a kormány szerint jóval kevesebb, vagyis a többség nem ért egyet a munkabeszüntetőkkel. A kormány köszönetet mond azoknak a pedagógusoknak, akik nem sztrájkoltak – ezek a mondatok ismerősek lehetnek mindenkinek, aki követte a pedagógussztrájk eseményeit. Pedig nem 2022-ből származnak, hanem 2006-ból.
A pedagógussztrájk oka 2006-ban az volt, hogy megemelték a tanárok óraszámát, ami később több ezer pedagógus elbocsátásához és részmunkaidőbe küldéséhez vezetett. Arató Gergely (ma a DK politikusa, közös ellenzéki jelölt) 2006-ban oktatási államtitkárként köszönetet mondott azoknak a pedagógusoknak, akik nem sztrájkoltak, akárcsak 2022-ben Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. A szocialista oktatásirányítás is hivatkozott „a gyermekek érdekére”, ahogy most a Fidesz. És az oktatási tárca, ahogy most, akkor is azt hangsúlyozta: a pedagógusok többsége nem vett részt a sztrájkban.
• Miért lett nehezebb sztrájkolni 2010 után?
• Mi változott a sztrájk szabályozásában?
• Mi az a még elégséges szolgáltatás, és miért vitatkoznak róla?
• Hogy viselkedett a fideszes oktatásirányítás a korábbi sztrájkok idején, és hogy viselkedik most?
A teljes cikket a Magyar Hang április 1-jén megjelent, 2022/14. számában olvashatja el. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
