Akadémiai szabadság vagy 30 ezüstpénz Kínától? Fogy a brit egyetemek függetlensége

Eladható-e az akadémiai szabadság? – egyre többen teszik fel ezt a kérdést Nagy-Britanniában, különösen a jobboldali-konzervatív sajtóban, miután a patinás brit egyetemek, köztük a legjobb 24-et tömörítő Russell Group tagjai növekvő pénzügyi függésbe kerülnek Kínától. Az elmúlt tíz évben a brit felsőoktatásban mintegy 25 százalékra emelkedett a magas tandíjat fizető külföldi diákok részaránya. A hallgatók legnagyobb hányada egyetlen államból, Kínából jön, amely a diákokért és a pénzért cserébe politikai ellenszolgáltatást vár el. A jelenlegi helyzetről részletes képet rajzol a londoni King’s College egyik intézete (Policy Institute) és a Harvard Kennedy School által készített jelentés, amelyet idén tavasszal hoztak nyilvánosságra.

Kína megnövekedett nemzetközi tudományos aktivitását jól tükrözi, hogy míg 1990-ben a brit és a kínai szerzők által közösen jegyzett lektorált tanulmányok száma a 100-at sem érte el, 2019-re már több mint 16 ezer készült! A brit egyetemeken 2018/19-ben 120 ezernél is több kínai hallgató volt. Szinte minden egyetemre érkeznek kínaiak, a legtöbben Liverpoolba és Manchesterbe. A brit egyetemi berkekben zajló tudományos kutatásoknak is legalább 20 százalékát külföldi forrásokból fedezik, s akárcsak a hallgatók esetében, a főszereplő itt is Kína. A rektorok és dékánok nem szívesen ismerik be, de sok esetben már a működőképesség fenntartásának nélkülözhetetlen feltételévé vált a kínai pénz.

Erről is olvashat a cikkben:
• Hogy szerzett ilyen erős pozíciókat Kína, és mit lép a brit kormány?
• Csaknem 200 egyetemi kutatót gyanúsítanak azzal, hogy bekapcsolódtak a kínai fegyvergyártásba
• Tekintélyes oktatókat rendre arra figyelmeztetnek az egyetemek vezetői, hogy tartózkodjanak a kínai pártvezetés „kommentálásától”

A teljes cikket a Magyar Hang május 21-én megjelent 2021/21. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!