Aki jobban kommunikál, helyzeti előnybe kerülhet a háborúban

– A kommunikáció a háborús erőfeszítés integráns része, minden harcoló fél oldaláról. Így akár orosz, akár ukrán részről azt várni, hogy őszintén, minden részletre kiterjedően, feltáró jelleggel kommunikáljanak, a helyzet teljes félreértése. Ha ukrán vagy orosz tudósításokat olvasunk, mindig tisztában kell lennünk vele, hogy ezek egymással hadban álló országok. Érdemes több forrásból tájékozódni, hogy az egyes információk így megerősítést nyerjenek, ám még így is be-becsúszhatnak dezinformációk, álhírek – fejtette ki lapunknak Rácz András.

A szakember szerint a hírfogyasztóknak célszerű arra törekedniük, hogy olyan forrásokat találjanak, amelyek nem közvetlenül érintettek a konfliktusban. Az orosz és ukrán helyett a nagy nemzetközi hírügynökségekre és olyan újságírókra érdemes támaszkodni, amelyek eljutottak a helyszínre. Ha ezt szem előtt tartjuk, nagy tévedésbe nem fogunk belefutni, alapszintű tájékozódásra ezek a források teljesen megfelelnek.

• Beszélhetünk-e még bármiféle plurális médiakörnyezetről Oroszország esetében?
• A véleménynyilvánítás szabadsága szempontjából vajon jó-e, hogy az EU-ban elvileg letiltották olyan orosz propagandaként számon tartott médiumokat, mint az angol nyelvű RT (Russia Today) hírtelevízió, vagy a Sputnik News?
• Saját alapító okiratuk szerint vajon újságíróknak tekinthetőek-e az e médiumokban dolgozó (sajtó)munkások?
• Mennyire sikeres kommunikációs szempontból Ukrajna?

A teljes riportot a Magyar Hang június 10-én megjelent, 2022/24. számában olvashatja el. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!