Aktuális aforizmák

Nem tudom, mi okozza, valami tudatalatti mindig azt a könyvet tolja elém, ami gondolatot éleszt, vagy én gondolkodom „másként”, és ha így van, akkor teljesen mindegy, melyik könyvemért nyúlok, mindegyikben olyasfélékbe botlok, melyek beindítják az agyamat, összefüggéseket fedezek föl, mára utaló bekezdéseket, mondatokat. Ezt a másként gondolkodást sem szeretem, egyszerűen gondolkodónak tartom magam, egy viszont biztosnak tűnik. A „hatalomtól” mindig eltérően gondolkodom, tehát hozzájuk képest „másként”. A következő mondatot már László András Solum ipsum című könyvéből idézem, amely metafi zikai aforizmákat tartalmaz (Kötet Kiadó, 2000): „Valamilyen szempontból mindenki másként gondolkodó.” Ezen is érdemes elgondolkodni, nem „másként”, hanem egyszerűen és komolyan. Ez a könyv 495. aforizmája

Az 500. is ide kívánkozik. „A demokrácia azt jelenti, hogy ne a centrum irányítson, hanem a periféria… a periferiális mozgatott és megállított: a nép.” A mi demokráciánk is a „periférián” létező démoszunk, a „vagyontalan szabad lakosságunk” döntésének eredménye. Igen, ez az, amit megértőn vagyunk kénytelenek elfogadni: a közéletben nem kellőképp jártas, a „dolgok” hátterét nem eléggé ismerő, könnyen megnyerhető, gyakran politikai analfabétának nevezhető polgárok dönthetnek a választásokon nemcsak saját életük alakulásáról, de azoknak a sorsáról is, akik tájékozottságuk és megszerzett tudásuk birtokában is kisebbségben maradnak. Folytassuk az 503. aforizmával: „Aki a ’többség dönt’ elvét elfogadja, annak, ha konzekvens, azt is el kell fogadnia, hogy benne a sötét, homályos és zavaros gondolati gomolygás uralkodjék.” Magyarán: okosságod kevés ahhoz, hogy változtass az általad rossznak ítélt rendszeren, de kényszerűségből mégis abban élsz, amit mások zúdítottak rád. 

A teljes cikket a Magyar Hang április 6-án megjelent, 2023/14. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!