Közhely, hogy a „tények utáni világban” élünk: sokan úgy érzik, bármilyen hazugságot el lehet hitetni az emberekkel a közösségi médián keresztül. Ennek globális vészhelyzettel felérő következményei lehetnek – lásd az amerikai elnökválasztás eredményét, illetve az európai szélsőjobboldali pártok előretörését. A szociálpszichológusok évtizedek óta próbálják megtalálni a propaganda manipulációinak ellenszerét. Az egyik leghatásosabbnak tűnő beavatkozást az immunizálás analógiájaként dolgozták ki. Gyakorlatilag álhírvakcinával tréningelik a fiatalok elméjét, hogy az felismerje és ellenálljon később a rosszindulatú hazugságoknak.
Aznap éjszaka, amikor nyolc évvel ezelőtt Donald Trumpot először megválasztották, a Facebook vezetői idegesen kérdezgették egymástól csaeten, hogy „ezt mi csináltuk?”. Időközben a Twittert megvásárolta, és X-re keresztelte át a vérmes Trump-hívővé lényegült Elon Musk, és kiiktatta az álhírterjesztést gátoló utolsó fékeket is a szolgáltatásból. Bár Musk valószínűleg nem közvetlen pénzszerzési, hanem éppen manipulációs céllal vette meg a Twittert, az álhírterjesztés üzletnek sem utolsó. Az összes közösségi platform ugyanúgy degeszre keresi magát a virálissá váló, így rengeteg reklám megjelenítésére alkalmat adó hazugságokkal, még ha a PR kedvéért hoztak is bizonyos, kétes hatékonyságú rendszabályokat ezek visszaszorítására.
• Miért fogékony az ember az álhírekre?
• Fel lehet-e készíteni a manipulációra? Mi az az „álhíroltás”?
• Milyen sikeresek e beavatkozások a valóságban?
A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap november 21-ig kapható 2024/46. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
