Nem csoda, hogy egyre többen hagynak fel az almatermesztéssel

Negyvenezer hektár termőterület, egymillió tonna feletti termés – a rendszerváltáskor Magyarország almatermelő nagyhatalomnak számított. Noha akkoriban az üzletekben nem volt nagy a fajtaválaszték, jonatánt, goldent, starkingot és delicseszt (golden delicious) ehettünk csupán, de a minőség megkérdőjelezhetetlennek bizonyult. A magyar termőpiac mára látványosan leromlott, ráadásul 160 ezer tonnával az idei az elmúlt harminc év legrosszabb termése, de ez így is több, mint a hazai 110–120 ezer tonna körüli fogyasztás. Az elmúlt évtizedekben ugyanis e téren is nagy visszaesés tapasztalható: míg két évtizede 25 kilogramm volt éves szinten itthon az egy főre jutó almafogyasztás, addig mára ez 12 kilogrammra csökkent. Mindeközben Lengyelország a kontinens legnagyobb almatermesztőjévé lépett elő, egyedül annyi gyümölcsöt termel, mint Európa összesen – ideális esetben ez 5 és fél millió tonna is lehet. A hazai szupermarketek polcain is lengyel almák sorakoznak, minőségüket, ízüket még a hazai termelők is elismerik. 

Mindez a Farm2 Fork alapítója, Horváth Boldizsár és Mautner Zsófi a gasztroblogger-szakíró közösen életre hívott beszélgetéssorozatán is szóba került. Az edukatív kezdeményezés fókuszában a hazai termelői zöldségek és gyümölcsök sokszínűsége áll. Legutóbb az alma került terítékre. Két biogazdálkodó mesélt a hazai kihívásokról: Kovács Barna a nagyapja nyomdokaiba lépve az alma fővárosaként is emlegetett Csengeren gazdálkodik, 2016 óta foglalkozik ökológiai termesztéssel. (Róla részletesen írunk a Magyar Hang kiadójánál megjelent Pörc című riportkönyvünkben – szerk.) A Németh Gyula által alapított kölcsei Organic Kingdom 2004 óta működik biogazdálkodásként, ma már mintegy 50 hektáros területen termelnek itt zöldséget és gyümölcsöt műtrágya, szintetikus növényvédő és gyomirtó szerek használata nélkül.