Az utóbbi évtizedek talán legnagyobb hatású orvostudományi felfedezései az úgynevezett mikrobiom (vagyis a szervezeten és a szervezetben élő mikrobák összessége) egészségben játszott szerepe köré összpontosulnak. Ezek között vannak kórokozó és barátságos baktériumok, gombák és vírusok is, sőt adott esetben a korábban jótékony mikroorganizmusok is átállhatnak a sötét oldalra. Egy szerv azonban eddig baktériummentesnek tűnt: az agy. Egyes kutatások azonban azt valószínűsítik, hogy az agy sem kivétel, és valójában csak úgy nyüzsögnek a mikrobák a központi idegrendszerben is. Az azonban messze nem egyértelmű, hogy ezek okoznak-e betegséget, vagy éppen ellenkezőleg: esetleg hozzájárulnak az egészséges működéshez.
A vér-agy gát a szervezet talán legáthatolhatatlanabb határa. Ezt a gátat egészen szorosan illeszkedő sejtek fala alkotja, és feladata, hogy bizonyos kórokozók és molekulák ne juthassanak be az agyba, hiszen ez nagyon könnyen az állat halálát okozhatná. Noha vannak olyan mikrobák, amelyek időnként képesek átjutni a vér-agy gáton (például az agyvelőgyulladás kórokozói), ez nagyon ritka esemény. Mivel a határ szinte minden fenyegetésnek ellenáll, ezért az agyat a legutóbbi időkig az egészséges állatokban gyakorlatilag sterilnek tekintették, afféle no-go zónának a mikroorganizmusok számára – legyenek akár kórokozók, akár jótékonyak.
• Az agyi mikroorganizmusok barátságosak vagy ellenségesek velünk?
• Milyen betegségeket okozhatnak a baktériumok az agyban?
• Hogyan juthatnak be a mikorbák az agyba?
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
