1942. december 2-án a Chicagói Egyetem Stagg Field-i kampuszában, egy alagsori fallabda-pályán, egy új korszak érkezett el a Földre. Egy, a háborús szükséglet által életre hívott korszak, amelyiktől az összes háború végét várták – mert oly rettenetessé tudta azokat tenni. Az atomkor 1942-es beköszöntéről közel három évig szinte senki se tudott, legfeljebb sejteni lehetett eljövetelét – még az Egyesült Államok alelnöke, későbbi elnöke, Harry Truman sem volt beavatva, nem tudta, hogy Enrico Fermi és tudósokból álló csapata létrehozta az első mesterséges nukleáris láncreakciót az emberi civilizáció történelmében, és hogy Robert Oppenheimer vezetésével országa bőszen dolgozik az atombomba tervein.
S noha az atomprogramot a lehető legnagyobb titokban tartották, a Kodak cég egyik alkalmazottja mégis majdnem lebuktatta az Egyesült Államok hadseregét.
1945. július 16-án Új-Mexikóban 5 óra 29 perc 45 másodperckor az első nukleáris bomba felrobbant a Trinity-nek (Szentháromságnak) elnevezett teszthelyen. Új-Mexikó kormányzója sem tudott a robbantásról; azt mondták neki, hogy hagyományos robbanóanyag-raktár robbant fel. Hogyan szerezhetett akkor mégis tudomást a dologról a New Yorkban, majdnem 3000 kilométerre székelő Kodak cég?
• Mire jöttek rá a Kodaknál?
• Mit lépett az amerikai kormány?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
