Amikor a kutya élőt jelez

Amikor a kutya élőt jelez, az semmihez sem fogható – ez az a pillanat, amiért egy mentőkutya-vezető úgy érzi, érdemes napokat tölteni egy földrengés sújtotta város romjain, és ezért megéri az a rengeteg tragikus pillanat is, amelyeket egy katasztrófa sújtotta övezetben át kell élniük.

Dr. Löcher Zsuzsanna honvédorvostan, katasztrófa-orvostan szakorvos, a Kutyák Határok Nélkül Alapítvány önkéntes mentőkutya-vezetője számára ezek a pillanatok adtak értelmet a munkának most is, amikor hat és fél éves belga juhászával, Scott-tal majdnem egy hétig dolgozott a törökországi földrengés helyszínén. A Kutyák Határok Nélkül munkatársai a Baptista Szeretetszolgálat Huba Rescue24 mentőcsapatához csatlakoztak, amelyben összesen nyolc mentőkutyás páros dolgozott. Hétfőn este indultak, kedd estére értek a törökországi Hatay tartományban felállított nemzetközi táborba, aztán rögtön kimentek dolgozni. Már első éjszaka szembe kellett nézniük azzal: attól, hogy valakit élve hoznak ki a romok alól, még nem biztos, hogy túléli a földrengést.

• Mik voltak a legnehezebb pillanatok a mentés során?
• Hogy dolgozza fel ezeket a mentőkutya-vezető Löcher Zsuzsanna?
• Mennyire meríti ki a munka a kutyákat?
• Mit jelent az, hogy a kutyás mentők „hobbiként” végzik ezt a munkát?

A teljes cikket a Magyar Hang február 17-én megjelent, 2023/7. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!