Amikor legalább fél tucatszor kirobbanhatott volna az atomháború

Az 1962-es karibi válság során nem csupán egyszer, mint az a köztudatban él, hanem legalább fél tucatszor kirobbanhatott volna az atomháború. A nukleáris katasztrófa elkerülése mai kutatások szerint többnyire a véletlenen múlott.

Kétségtelenül súlyos és veszélyes helyzettel állunk szemben és senki sem tudja pontosan előre megmondani, milyen fordulatot vesznek a fejlemények és milyen áldozatokat követelnek. […] Ha Kubáról nukleáris rakétát lőnek ki a nyugati félteke bármelyik országa ellen, azt úgy tekintjük, mint a Szovjetunió támadását az USA ellen, és megtorló intézkedéseket léptetünk életbe a Szovjetunióval szemben – fordult 1962. október 22-én rendkívüli tévébeszédében Kennedy elnök a nyilvánosság felé. Bejelentette azt is, hogy az Egyesült Államok „szigorú vesztegzár alá veszi Kuba offenzív fegyverekkel való ellátását, fokozza ellenőrzését Kuba és az ország fegyverkezése fölött”. A Szovjetunió vezetőjét, Hruscsovot pedig felszólította, hogy „vessen véget az egyetemes béke és a szovjet-amerikai viszony ellen irányuló provokatív fenyegetőzéseknek”. A világ hirtelen értesült a súlyos helyzetről: a nukleáris háború elérhető közelségbe került, a közvélemény riadtan figyelte a további fejleményeket, a karibi válság immár a nagyközönség előtt játszódó fejezetét.

A nukleáris fegyverekkel fölszerelt szovjet erők 1962 nyarától kezdve érkeztek Fidel Castro beleegyezésével Kuba térségébe. Moszkva akcióját megelőzte az 1961. áprilisi Castro elleni, az amerikaiak által támogatott, a Disznó-öbölben zajló sikertelen puccskísérlet, amelyet újabb lépések követtek. A CIA kidolgozta a Mongoose hadműveletet, amely Castro megbuktatásán túl a likvidálását is tervbe vette 1962. október elején. A feszült helyzetben Kuba védelmére 40 ezer szovjet katona érkezett a térségbe; mozgásukat, a fegyverek telepítését az U–2-es amerikai felderítő gépek folyamatosan nyomon követték, és fotózták. A képek elemzése közben derült ki, hogy a szovjetek nemcsak védelmi célokat szolgáló föld–levegő rakétát, hanem támadó föld–föld típusút is telepítettek, azaz Amerikát közvetlen közelről fenyegette a szovjet atomtámadás lehetősége. Ezután hangzott el Kennedy elnök drámai hangú tévébeszéde.

• Mely pontokon törhetett volna ki az atomháború?
• Hogy zárult a konfliktus?
• Milyen változásokat indított el a válság?

A teljes cikket a Magyar Hang március 4-én megjelent, 2022/10. számában olvashatja el. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!