Amit tudni kell – Cseh Tamás emlékére

Bereményi Géza: Vacak kis város
Vacak kis város az, ahol én lakom,
de minden este, lovakon jönnek férfi ak.
Hogy honnan jönnek, én azt is jól tudom,
épp tegnap délben mondta Bill Barleycorn.

Sok felnőtt állt a téren,
arra jött Barleycorn éppen.
Azt mondta Bill Barleycorn:
Tudod-e, hol, miért, mikor?
Azóta félek.

Az utcán játszom, hisz végül is itt lakom,
de futok a házba, ha lovakon jönnek férfi ak.
Legjobb barátom volt Billy Barleycorn,
egyedül tudta, hol, miért és mikor.

Petőfi halála, Laredo, Lee Van Cliff, Gróf Széchenyi István pisztolyát porozza, Tábori lap Karády Katalinnak, A dédapa dala, A halált szépen most nevezzük el, Kísértet keresett fel tegnap éjjel – egy szűk lista azokból a Cseh–Bereményi-dalokból, amelyekben valami módon ott az elmúlás. Mindegy, hogy egy lobogó fiatal élet vagy egy párbajhős, vagy a legnagyobb magyar, vagy egy nagybácsi a főszereplő, megverselt, megénekelt haláluk a miénk: mert mi szembesülünk vele – és ezzel a magunk halandóságával is.

Mindegyik közül a titokzatos, gyerekhangra írt dal-elbeszélés, a Vacak kis város szól talán a legokosabban a halálról. (Régi darab, a dallama majd a Szerelmes dalnak is zenéje lesz, sok évvel később.) Egy kisgyermeknek egy barátja, egy bizonyos Bill Barleycorn három kérdést tesz fel: „Hol? Miért? Mikor?” A kérdező, a legjobb barát a következő versszakban eltűnik, múlt időben szól róla az ének.