Magyar kisvállalkozások és boltok nyögik az árréstopot

Valóságos harapófogóba került az egyik drogérialáncba beszállító magyar vállalkozó, miután az infláció elleni küzdelem jegyében a kormány nyár végéig 30-féle háztartási cikkre – köztük az övére – is kiterjesztette az árrésstopot. A multinál – amely 15 százalékra csökkentette a beszerzési és eladási ár közötti különbséget – így már olcsóbban kapható a terméke, mint a saját webshopjában, ami nagymértékű veszteséget okoz számára. Árat kellene emelnie, mint ahogyan sok más beszállító is ezen töri a fejét, de ez nem olyan egyszerű. Nem biztos, hogy az ár- és költségcsökkentésre kényszerített láncok hajlandók ezt elfogadni. Ráadásul a kormány korábban azzal fenyegetett, ha a beszállítók árat emelnek, akkor őket is sújthatják valamilyen árszabályozással. Eddig nagy részük eleget is tett az önkorlátozó magatartásnak, de egyre több a jelzés, hogy ezt már nem bírják tovább finanszírozni. 

De nem csak a hazai beszállítók körében teremt abszurd helyzeteket az árrésstop, amelyet 10 százalékos maximummal eredetileg az élelmiszerekre vezettek be azokban az üzletekben, amelyeknek nettó árbevétele 2023-ban meghaladta az 1 milliárd forintot. Sok esetben azonban azok a magyar tulajdonú kis- és közepes boltok szenvednek a legjobban, amelyekre nem is vonatkozik a korlátozás, és nem tagjai semmilyen üzletláncnak. Ők nem tudnak engedményeket elérni beszállítóiknál, a vásárlók pedig sorra elpártolnak tőlük, mert a legközelebbi multinál olcsóbban lehet megvenni az árrésstopos termékeket.