
Csillogó elegancia, mohó életvágy, a szépség kultusza, csábító erotika, mámoros egzotikum, féktelen szórakozás és a luxus iránti vágy – ezek jellemzik az első világháború traumája és a spanyolnáthajárvány árnyékában, egy régi világ romjain létrejött art decót. F. Scott Fitzgerald regénye, A nagy Gatsby mondén világa, a húszas–harmincas évek jazzkorszaka, a zavarba ejtő flapperlányok uralkodásának ideje ez, amikor a dekadens élvezetek öröme mindent felülírt. Ekkortájt élte aranykorát a mozi, egész Párizs Szergej Gyagilev Orosz Balettjéért és a vad stílusáról híres revütáncosért, Josephine Bakerért rajongott. Míg Paul Poiret felszabadította a női testet a fűző alól, és Tamara de Lempicka megfestette a modern új nő ideálját, addig Egyiptomban felfedezték Tutanhamon sírját. Ezek a történések mind szerepet játszottak a sikkes, mégis frivol art deco kialakulásában, mely egyaránt hatott a képző- és iparművészetre, a divatra, a dizájnra, a filmre, a színházra, a zenére és az építészetre.
Európától kezdve az Amerikai Egyesült Államokon át a Dél-afrikai Köztársaságig és Kínáig mindenhol teret hódított magának az art nouveau-hoz, a francia szecesszióhoz visszavezethető stíluskategória, amely magába olvasztotta a kubizmus, az expresszionizmus, a futurizmus jellemzőit, de tetten érhetők benne a klasszicizmus, a biedermeier és az egyiptomi művészet jegyei is. Geometrikus formalizmus, merész, mégis egyszerű vonalvezetés, erős, tiszta színvilág, optikai letisztultság – erről szól az art deco, amely az 1925-ös párizsi világkiállításon robbant be a köztudatba. Le Corbusier volt az első, aki az art déco kifejezést használta, de akkor még nem stílusmegjelölésként. Maga a terminus csak néhány évtizeddel később született meg: Bevis Hilier művészettörténész alkotta meg az említett világkiállítás – Exposition internationale des arts décoratifs et industriels modernes – címéből.
Az art deco Magyarországot sem kerülte el, ahogy máshol, itt is kitört a műteremből, és minden társadalmi rétegre hatott: magazinok, illusztrációk, csomagolások, plakátok hirdették az új kort. Ezt a színpompás vizuális kultúrát mutatja be Magyar Nemzeti Galéria (MNG) új időszaki kiállítása, melyen az MNG gyűjteményének darabjai mellett az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK), az Iparművészeti Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum, a Kiscelli Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, illetve magángyűjtők és galériák műtárgyai kaptak helyet. A hétéves kutatómunka eredményeként létrejött tárlat az eddigi legátfogóbb és legkomolyabb merítést nyújtja a korszakról.
• Kinek a nevéhez fűződik az első arculattervezése?
• Melyik a legértékesebb magyar art deco plakát?
• Hogyan fogadták a budapestiek 1928-ban Párizs sztárját, Josephine Bakert?
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!