Múlt csütörtökön Oroszország kilőtt egy interkontinentális ballisztikus rakétát (ICBM) az ukrajnai Dnyipro városára. Alakulhat-e úgy, hogy az egész világ csak nagyjából 70 percre legyen a nukleáris világkatasztrófától? Egy pár napja magyarul is megjelent, meglehetősen nyugtalanító könyv alapján rekonstruáljuk, egy ilyen esemény alatt milyen katonai protokollok vannak érvényben, és a világ vezetőinek hány percük van dönteni a válaszról. (A Pulitzer-díjra jelölt Annie Jacobsen Atomháború című munkája éveken át tartó kutatómunka, titkosítás alól feloldott dokumentumok áttanulmányozása, számtalan bennfentes és hírszerzői háttérbeszélgetés alapján készült, magyarul az Open Books adta ki – a szerk.)
A nagyhatalmak nukleáris politikáját az „elrettentés elve” határozza meg: minden atomfegyverrel rendelkező ország nukleáris arzenálját az ugyancsak ilyen eszközökkel rendelkező országokra irányítva készenlétben tartja, hogy szükség esetén pár perc alatt likvidálja. Ezt a tény az ellenérdekelt felek pontosan tudják egymásról. Az Egyesült Államoknak ma 1770 nukleáris fegyvere van a hadrendben és több ezer tartalékban. Oroszországnak 1674 hadrendbe állított hasonló csapásmérő eszköze van, és neki is több ezer tartaléka. Vannak nukleáris fegyverei Kínának (több mint 500), Franciaországnak, Nagy-Britanniának, Indiának (kb. 165), Pakisztánnak (kb. 165), Izraelnek, és vélhetően Észak-Koreának is van nagyjából 50.
Ha valahol fellőnek egy interkontinentális ballisztikus rakétát, azt a hajtóművéből érkező hő alapján az indítástól számított néhány tizedmásodpercen belül (!) érzékeli az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának SBIRS műholdja. A rakéta startja után 1–3 másodperccel megérkezik a riasztás az amerikai hadsereg Nemzeti Felderítő Irodájának adatfeldolgozó központjába, amely Colorado államban van. Ott elkezdik feldolgozni az SBIRS adatait: a lángcsóva nagyságából tudják, nagyjából mekkora lehet a hatótávolsága, műholdképek alapján próbálják megtudni a pontos típusát és azt, lehet-e rajta nukleáris robbanófej. Megfigyelik a mozgását, hogy kiszámítsák a röppályát és a várható becsapódási helyét.
• Hány perc van a helyzet értékelésére? Mennyi idő marad a döntésre?
• Mi az az atomfoci?
• Hogy néz ki az amerikai protokoll a válaszcsapásról?
A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap december 5-ig kapható 2024/48. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
