Még csak két hét telt el a tanévből, máris rendkívüli tanítási szünetre kellett mennie annak a csaknem 130, nagyrészt hátrányos helyzetű, roma gyermeknek, akik a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei encs-fügödi általános iskolába jártak. 2021. szeptember 14-ére virradóra elektromos zárlat miatt lángra kapott és leégett az iskolaépület nagyobb része. Ennek már több mint egy éve, de a fügödi iskola hátsó épületrészén továbbra is tető nélkül meredeznek a falak.
Az iskolát ebben a tanévben is váltott munkarendben kezdték meg a diákok: délelőtt az alsósoknak, délután a felsősöknek van tanítás, és a lakosok elmondása alapján nincs napközi. Pedig az egész napos iskola részben éppen azért lett kötelező 2013-ban, mert a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását is segítheti. És ők Fügödön sokan vannak: az iskola tanulóinak szinte száz százaléka hátrányos helyzetű, kétharmaduk halmozottan, vagyis legalább kettő igaz rá olyan tényezők közül, mint például a szülők alacsony iskolai végzettsége vagy az elégtelen lakáskörülmények. A helyzet járási szinten sem biztató: az encsi járásban a halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolások aránya messze a legmagasabb az egész országban, 62,5 százalék.
Fügödöt 1984-ben csatolták Encshez, amely ekkor nyert városi rangot. Encs-Fügöd ettől függetlenül nem sokban különbözik egy egyre inkább szegregálódó, egyutcás Borsod megyei falutól. Nemcsak az úgynevezett cigánytelepen, hanem a Fő utcában is jórészt romákkal találkozunk. – A fügödi iskolába kifejezetten a telepi gyerekek járnak. Aki nem hátrányos helyzetű, és meg tudja oldani, beviszi a gyermekét Encsre iskolába – számol be Benkő Fruzsina, az InDaHouse Hungary Egyesület vezetője. A civil szervezet 2020 óta dolgozik Fügödön. Önkénteseik hétvégente tartanak fejlesztőfoglalkozásokat. Fügödön több mint 200 gyermek él. Többségük Benkő Fruzsina elmondása szerint már a beiskolázás előtt lemarad a fejlődésben, és a tapasztalatok azt mutatják, az oktatásban már nem tudja ledolgozni hátrányát. Ezért az egyesület arra törekszik, hogy már az iskolás kor előtt segítsen a gyermekeknek. Az első és második osztályosoknak tanodát, az ötéveseknek iskolaelőkészítőt biztosítanak, két gyógypedagógus munkatársuk pedig három hetente házhoz megy a három évesnél fiatalabb gyermekekhez.
Benkő Fruzsina azt mondja: nem hibáztatják a környékbeli iskolákat, ha nem tudják felzárkóztatni a gyerekeket: szerinte lehetetlen helyzetben vannak, mert személyi és tárgyi feltételek is hiányoznak. – A frontális oktatás módszereivel, szűkös tantermekben ugyanazt a tananyagot kellene átadniuk az iskolába eleve lemaradással érkező gyermekeknek, mint amit egy jobb helyzetben lévő iskolában is leadnak. Közben a személyi feltételek is hiányoznak: nem vonzó pedagógusnak lenni egy hátrányos helyzetű településen, a gyógypedagógiai fejlesztést pedig továbbra is tanulólétszám alapján, nem a hátrányos helyzetű gyermekek száma alapján biztosítják – sorolja. Az óvoda szerinte is sokat javíthat a gyerekek helyzetén, de tapasztalataik is azt mutatják, inkább akkor, ha ott valóban szakszerű fejlesztés zajlik, ami egyre nehezebb, hiszen óvodapedagógusokból is hiány van, és a csoportlétszámok is magasak.
Az idei tanévben az Oktatási Hivatal adatai szerint 128 tanuló kezdte meg az iskolát Encs-Fügödön. Közülük kilenc sajátos nevelési igényű, 24 hátrányos helyzetű, 92 pedig halmozottan hátrányos helyzetű. A fügödi iskola nem önálló intézmény, hanem a Zrínyi Ilona Általános Iskola tagintézménye. Két városi iskola is tartozik a Zrínyihez Encs belvárosában, egymás szomszédságában. Ránézésre szépen felújított iskolakomplexum. A fügödi iskolának ezzel szemben teteje sincs. Mindehhez pedagógushiány társul: az iskola honlapja szerint tizenegy pedagógus dolgozik itt, de közülük kevesen tanárok: pedagógiai és családsegítő munkatárs, egy pedagógiai és három gyógypedagógai asszisztens, egy gyógypedagógiai segítő munkatárs, és egy szociológus szakos bölcsész is van köztük. A lista alapján a teljes alsó és felső tagozatra három szaktanár jut, és egy tanító, aki az igazgató is. A tankerület azt írta: minden tőlük telhetőt megtesznek a gyerekekért.
A tűz előtt az iskolát láthatóan nem hanyagolták el: felújították, kifestették, a nyílászárókat is kicserélték. – Több mint egy éve égett le az iskola – úgy tudjuk, hogy zárlat miatt. Éppen a konténeriskolát csinálták ekkor – emlékezik vissza a polgármester, Mikola Gergely. A konténerhelyiség csakugyan ott áll az iskolaépület háta mögött. Konténeriskolákat olyan helyeken szoktak felállítani, ahol a gyerekszám emelkedését nem tudta elég gyorsan követni az iskolabővítés. A független, korábban az országgyűlési választáson jobbikos színekben induló polgármester szerint az önkormányzat terveket is látott az új épületről, amelyeket településképi szempontból véleményezniük kellett.
A Magyar Hang kérdésére, hogy hol tart a felújítás, a Szerencsi Tankerületi Központ azt válaszolta: a feltételes közbeszerzési eljárás lezajlott. Ilyet olyankor szoktak kiírni, amikor pályázati vagy más forrásra vár a közbeszerzés kiírója, és bizonytalan, hogy hozzájut-e, ezért akár vissza is léphet a megrendeléstől. Ez arra utalhat, hogy a pénzre vár a fenntartó. Arra a kérdésre nem válaszolt a tankerület, hogy mikor kezdődhet a felújítás. Azt írták: a tűz után a szülők ragaszkodtak ahhoz, hogy helyben maradjon az iskola, ezzel az iskolavezetés és a tankerület is egyetértett.
– Jobb is, hogy így járnak – mondja a délelőtt-délutáni oktatásra egy fiatal édesanya a fügödi utcán.
– Maradjon így? – kérdezem.
– Hát azt nem mondom, hogy maradjon így. De mikor együtt jártak egytől nyolcig, olyan verekedések vótak…– sóhajt, és sietve továbbáll.
– Nekünk nem jobb, mert napközibe kén’ lennünk – veszi át a szót egy másik arra járó, egy idősebb asszony, akinek alsó tagozatos unokája jár az intézménybe – elmondása szerint nyolctól délig. Bár ebből úgy tűnik, a gyerekek a szokásosnál kevesebb órát tölthetnek az iskolában, a tankerület azt írta: a kötelező óraszám „maradéktalanul megtartásra kerül”.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/40. számában jelent meg szeptember 30-án.
