Az állandósult veszélyhelyzet

Az állandósult veszélyhelyzet

Oroszország háborúja Ukrajnában is hozzájárul a kormány hatalmának megerősítéséhez (Fotó: Magyar Hang/Végh László)

Mit akar az, akinek hatalma van? Még nagyobb hatalmat! – fogalmazza meg a Mátrix-trilógiában az Orákulum. Megállapítása a magyar kormányfőre vonatkozóan nyilvánvalóan megállja a helyét. Ennek legfőbb bizonyítékául Orbán Viktor tettei szolgálnak, legújabban pedig azon alaptörvény-módosítási tervezet, amelyik – az Ukrajnában folyó háborút ürügyül felhasználva – pluszhatásköröket ad a kormány kezébe.

A már – néhány hónapos megszakítással – két éve tartó, ám hamarosan véget érő járványügyi veszélyhelyzet rendkívüli felhatalmazást adott a kormánynak, és az nem is restellt élni a megnövekedett lehetőséggel. Bár a parlamentet jogilag teljesen nem kapcsolta ki, pusztán kormányrendeletekkel eltérhetett a meglévő hatályos szabályoktól, belenyúlhatott a költségvetési források felhasználásába, a munkajogba, átszervezte az egészségügyi igazgatást (így jött létre az Országos Kórházi Főigazgatóság), korlátozhatta a gyülekezéshez való jogot. Kétségtelen, hogy mindennek volt némi célszerűségi oka is, amennyiben a covidjárvány terjedése folyamán a kormánynak megvolt a felhatalmazása a gyors reagálásra. Csakhogy a kritikusoknak igazuk volt abban, hogy az egészségügyi jogszabályi rendelkezések a veszélyhelyzet elrendelése nélkül is számos intézkedési lehetőséget biztosítottak a kormánynak és a hatóságoknak a járványügyi intézkedések megtételére. Ugyanakkor mivel nem pusztán járványügyi, de gazdasági-társadalmi hatásai is voltak a pandémiának, nem volt ördögtől való, hogy a kormány – több más ország gyakorlatához hasonlóan – pluszhatásköröket kapjon.

A fenti felsorolásból azonban látható, hogy a veszélyhelyzet adta felhatalmazás túlnőtt a járványügyi védekezésen.

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!