Az alternatív miniszterelnök

A NER nem úgy lett kitalálva, hogy a rendszernek köszönhetően magas tisztségekbe került személyek alapvetően és nyilvánosan megkérdőjelezzék a kormányzás eredményességét. Nem tilos ugyan kisebb jelentőségű szakpolitikai részletekben ellenvéleménnyel élni, de elvárás, hogy ez lehetőleg a nyilvánosságtól elzártan valósuljon meg, hadd képződjön és maradjon meg az egységes kormánynak és pártnak a képe a közvéleményben. Tabusértés, ha egy magas rangú neres közszereplő és/vagy döntéshozó alapjaiban és nyilvánosan kérdőjelezi meg a kormányzati politikát.

Matolcsy György a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökeként is az Orbán-rendszer egyértelmű hívének mutatkozott, ám 2019-ben történt megismételt kinevezése óta egyre határozottabban bírálja a kormányt. A Magyar Nemzet online felületén, illetve a Növekedés.hu-n megjelent írásaiban eleinte még csak az addigi jó teljesítmény további fokozására biztatott, de alapvetően kedvezőnek láttatta Magyarország gazdasági helyzetét. A covidjárvány idején azonban a jegybankelnök egyre többször fogalmazott meg bírálatot a kormány felé, így jutottunk el a parlament gazdasági bizottságának tavaly decemberi üléséig, ahol már élesen bírálta a kormányzati gazdaságpolitikát, és nem fukarkodott a negatív jelzőkkel az Országgyűlés ez évi márciusi ülésén sem. „Utat tévesztettünk”, „gyenge kormányzati munka”, „megszűnt a gazdaságpolitika összhangja az MNB és a kormány között”, „ a miniszterelnök sajnos nem fogadta meg a tanácsot”, „műhiba”, ilyen és ehhez hasonló kifejezések hagyták el a jegybank elnökének száját, amelyek – tekintettel az általa vezetett intézmény kiemelt fontosságára – okkal keltettek figyelmet kül- és belföldön.

• Miről szól az Orbán–Matolcsy-konfliktus?
• Bosszút állhatna-e a kormány Matolcsyn?
• Jöhet egy Matolcsy-párt?

A teljes cikket a Magyar Hang március 24-én megjelent, 2023/12. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!