Az Antarktisz közelében omolhat össze az óceáni áramlatok rendszere

Bár a tudósok már évtizedek óta figyelmeztetnek, hogy a globális felmelegedés miatt összeomolhat az óceánok áramlási rendszere, eddig úgy gondolták, hogy ez valahol az északi vizeken következhet be. Egy új kutatás viszont arra a megállapításra jutott, hogy az Antarktisz olvadó jege előbb okozhat katasztrofális következményekkel járó változásokat.

Aki látta a Holnapután című, inkább fantasztikus, mint tudományos katasztrófafilmet, az emlékezhet rá, hogy a forgatókönyvírók az óceáni áramlatok leállásából építették fel a világvége történetét. Bár a filmben bemutatott következmények – a bolygó éghajlata szinte napok alatt jégkorszakba fordult – erősen túloznak, maga a kiindulópont, az óceáni áramlatok lelassulása, esetleg leállása egyáltalán nem légből kapott ötlet. A kutatók már sok éve figyelmeztetnek rá, hogy a globális felmelegedés következtében gyengülnek és lassulnak a meleg felszíni áramlatok, például a Golf-áramlat, amely a déli területekről szállít hatalmas víztömegeket az Északi-Sark közelébe, így fűtve Észak-Amerika és Nyugat-Európa partmenti területeit. Idővel pedig akár le is állhatnak ezek az áramlatok, gyökerestől felforgatva a világ időjárását. A legtöbb tanulmány szerint ez a szélsőséges forgatókönyv a globális felmelegedés folytatódásának valószínű következménye, de ebben az évszázadban még nem következik be.

Egy új kutatás viszont arra a megállapításra jutott, hogy nem az északi féltekén bomolhat meg a vízáramlás láncolata, hanem messze lent délen. Ennek az az oka, hogy az Antarktiszon hatalmas mennyiségű jég olvad meg, ezáltal megváltoztatja az áramlatok hőmérsékletét, sótartalmát és sűrűségét. Ez azért rossz hír, mert az áramlatok nagyon fontos szerepet játszanak a bolygó éghajlatának stabilizálásában. Az óceáni keringési rendszer, amelyet gyakran globális szállítószalagnak is neveznek, átszövi a világ óceánjait, és különböző hőmérsékletű, összetevőjű és sűrűségű vizeket szállít a bolygó egyik végéből a másikba. Eközben a víz egy része a felszín közeléből a mélybe merül, és akár évszázadokig lent is marad. Ez egyebek mellett azért is hasznos, mert ezek a vizek a légkörből hőt és szén-dioxidot vonnak ki, és ezeket az óceán mélyére temetik, így mérsékelve a globális felmelegedést.

• Miért omolhat össze a mélytengeri áramlatképződés?
• Milyen hatással járhat ez a déli és az északi féltekére?
• Mi várható a grönlandi jég olvadásától?