Az ostyáért tolongók és a „keresztény Magyarország”

Az ostyáért tolongók és a „keresztény Magyarország”

Csíksomlyói búcsú 2021-ben (Fotó: Magyar Hang/Lukács Csaba)

Posztkeresztény korunkban folyamatosan szorul háttérbe az intézményes vallásosság, amin sem az aktuális hatalom melldöngető kereszténysége, sem egyházaink olykor kritikátlan hatalomimádata nem segít.

Online laptársunk a közelmúltban többször is foglalkozott vallási témákkal. Az oldalra kattintva nemrég rövid időn belül másodszorra találkozhattunk egy-egy zarándoklat (a szentkúti és a csíksomlyói) ürügyén hitüket gyakorló embereken gúnyolódó írással. A zarándokokat a szerzők látványosan lenézik, vallásosságukat butasággal keveredő babonának tartják, s ez ügyben – néhány mondat alatt eljutva olyan kurrens témákhoz, mint például a feminizmus – többször igyekeznek összekacsintani a modern, européernek vélt olvasóközönséggel. A két cikkben egymást követik az efféle kitételek: „szerencsére a dalokat hiányoló nőnek nem kellett sokáig aggódnia, utána énekelni kezdtek, órákon át”; vagy: miután „a vasúti hangszóróból szóló, megszámlálhatatlanul sokszor elismételt Miatyánk” és „pár dicsértessék és szelfi után” a csodavízben hívő jónépek megérkeztek Szentkútra, „nem csak sorban álltak a kinti árusoknál vett 200 forintos, üres PET-palackokat feltölteni, de volt olyan is, aki 14 kétliteres üveget töltött tele, majd panaszkodott a nehéz szatyrokra”. Csíksomlyón pedig „a hívők sorokba verődnek, hogy megkapják az ostyájukat” – mintha kisfröccsért tolonganának.

A szerzők nemcsak készületlenek, de kísérletet sem tesznek arra, hogy megértsék alanyaik szándékát, gondolkodását vagy megismerjék vallásuk alapjait. Hogy miért gúnyolódik egy újságíró a riportalanyain, hogy a vallásellenességben van-e szerkesztői koncepció, azt nehéz eldönteni, a mi szempontunkból nem is érdekes. Mint ahogy azzal sem érdemes foglalkozni, hogy mennyire passzol a liberális demokrácia ethoszához egy vallási kisebbségen való élcelődés. Mert a keresztény vallás minálunk és körülöttünk szinte mindenütt elég régóta kisebbség, s az idő múlásával egyre inkább azzá válik. (A kurrens propaganda keresztény Magyarországról és keresztény magyarokról szóló hazugságaira nyilván ez esetben sem szükséges szót vesztegetni.) A fent idézett írásokat, a hasonló jelenségeket viszont érdemes tágabb kontextusba helyezve kísérletet tenni arra, hogy felfejtsük és megértsük mindazt, ami mögötte húzódik: a posztkeresztény világ mindennapjaitól a szekularizáció hatásáig.

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1490 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!