Csontos Erzsébet hatása alól senki nem tudta kivonni magát. Ő ki is használta ezt, utasításainak pedig mindenki eleget tett. Más egyenesen a saját szerepvállalását indokolta úgy: „láttam Csontos Erzsébetet elmenni így fegyveresen, és azt gondoltam, ha neki lehet, akkor nekem is.” Ahhoz képest viszont, mennyire központi szereplővé vált, ma már kevesen tudnák megmondani, ki is volt ő. Miért feledhették el? Csak azért, mert nő volt? Egy férfinak könnyebb dolga lehetett?
Ahogy Csontos, úgy az ötvenhatos forradalom számos más női harcosa esetében is felmerül ez a kérdés. Miért tudunk sokkal kevesebb pesti lányt említeni, mint amennyit a srácok közül? Néhány éve már biztosan nem válaszolhatjuk erre, hogy azért, mert roppant kevesen voltak, és alig tudni róluk valamit. Eörsi László történész egy teljes kötetet szentelt a témának, a 2019-es Pesti lányok, 1956-ban pedig részletesen olvashatunk azokról is, akiket nem őrzött meg az emlékezet. A könyvből kiderül, hogy valóban nyolcszor több férfi felkelő neve maradt meg a levéltári dokumentumokban, viszont a nők nagy része eleve a háttérben tevékenykedett. Vöröskeresztes vagy konyhai szolgálatot láttak el, velük együtt pedig már tekintélyes létszám jött ki. A kötetbe egyébként hatvanhat nő került be.
• Milyen támadásokat kellett elviselniük az ötvenhatos nőknek?
• Honnan érkeztek a forradalmár lányok?
• Miért csalódtak többek ötvenhatos társaikban?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!