A koronavírus-járvány okozta gazdasági leállás lehetőséget ad arra, hogy a kormányok újragondolják a gazdaságpolitikát és igazságosabb legyen a jövedelmek eloszlása, mint a pandémia előtt – reménykedtek sokan a lezárások idején. Hamar ki kellett azonban józanodni, mert erről szó sincsen. A világon ma 2750 milliárdos van, aki már az összes vagyon 3,5 százaléka felett rendelkezik a Thomas Piketty francia közgazdász által vezetett World Inequality Lab friss jelentése szerint. Ez az arány 1995-ben még csak 1 százalék volt, ráadásul a szupergazdagok vagyona épp a járvány okozta válság alatt nőtt a legnagyobb ütemben. A világ legszegényebbjei jelenleg a leggazdagabbak vagyonának a 2 százalékával rendelkeznek. A legtöbb országban a leggazdagabb 10 százalék rendelkezik a vagyon 60–80 százalékával.
Magyarországon is egyre gazdagabbak a legvagyonosabbak: a Forbes listája azt mutatja, soha nem volt még annyi 200 milliárd forintnál gazdagabb magyar, mint most (az élen Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor áll), a megtakarításaik 8 százalékkal nőttek egy év alatt. A privát banki szolgáltatásokat kínáló Blochamps kiadványa szerint jelenleg hazánkban körülbelül 4–4,5 ezer család birtokolja a teljes hazai nettó pénzügyi vagyon 30 százalékát. Eközben a járvány első évében a felnőtt lakosság 39 százalékának romlott az anyagi helyzete, derült ki a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung közös kutatásából.
• A járvány ellenére miért zártak olyan jó évet a gazdagok?
• Miben különbözik a kelet-európai mágnások gazdagodása nyugati társaikétól?
• Mi lehet a megoldás a gazdaságok és a szegények közötti szakadék csökkentésére?
A teljes cikket a Magyar Hang december 30-án megjelent újévi, 2022/1. számában találja (tartalomjegyzék itt). Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
