Minden józan érv a huxit ellen szól 

Az általános szegénységet az emberek könnyebben viselik el, mint azt, hogy hirtelen, sokszor arra méltatlan emberek gazdagodnak meg. Afganisztánban is hasonló történhetett, ami a törzsi elmaradottságban élő tömegeket dühíti, és örömmel fogadja azt, aki ennek megváltoztatását ígéri. A nyugati demokráciaexport sikertelenségéről is beszélgettünk Balázs Péter és Jeszenszky Géza korábbi külügyminiszterrel, de szóba került a miniszterelnök kisebbségi komplexusa és az is, nyaralhat-e hetekig Szijjártó Péter válság idején.

– Most Afganisztán a legforróbb külpolitikai téma. A kialakult helyzettel megbukott az Egyesült Államok demokráciaexportja is?
Jeszenszky Géza: Én nem vagyok elvi ellenfele a demokráciaexportnak, ahhoz azonban fogadókészség is szükségeltetik.

– Maga a demokráciaexport nem zárja ki fogalmilag azt, hogy fogadókészség legyen? Hiszen az rendszerint valamilyen rendcsináló katonai akcióval indul.
J. G.: Az igazán biztató példa Németország és Japán volt a második világháború után. Szörnyű rendszereket takarítottak el, és exportálták a demokráciát. Ott nem csupán stabil maradt a demokrácia, hanem két virágzó országot hoztak létre. Nagyon csábító volt mindig, hogy ezt meg kell ismételni. Önkritikusan bevallom, hogy amikor az arab tavasz kitört, akkor abban bíztam, hogy talán megismétlődik, enyhébb formában, ami ’89–90-ben történt, és diktatúrákból plurális társadalmak jönnek létre. Az igazi csőd Irak, de nagyon szomorú volt korábban Vietnám is, mert egyik esetben sem vitatható, hogy egy gonosz rendszer ellen lépett fel az Egyesült Államok, szövetségesei által támogatva, ám sajnos sok ok miatt vereséget szenvedett. 1956 után biztosra vettem, hogy Magyarországon remekül működött volna a demokrácia, ha nincs szovjet beavatkozás, Afganisztánban nem volt erre alkalmas a közeg. Nincs afgán nemzet, még csak nem is többnemzetiségű, hanem többtörzsű az ország, és még a törzseken belül is ellentétek vannak. Soha nem épült ki ott stabilitás, és Amerika is elkövetett komoly hibákat. A hardver kitűnő volt, de a szoftver nem elég jó.

Balázs Péter: A demokráciaexport a nyugati modell átültetésének kísérlete. Ez egy modernizációs modell, hozzátartozik a piacgazdaság, a plurális politika és a plurális demokrácia átültetése egy másik talajba. Amerikai változatban több esetben úgy nézett ki, hogy katonailag leromboltak egy rossz rezsimet – például Irakot –, és megpróbálták a helyébe ültetni a saját modelljüket. Ez több esetben sem sikerült, megverten távoztak. Utána a helyzet rosszabb lett, mint előtte, és felfordulást, zűrt hagytak maguk után.

Erről is olvashat a páros interjúban:
• Elképzelhető-e ilyen helyzetben, hogy a külügyminiszter nem szakítja meg nyaralását?
• Meg tudja-e fordítania  Fidesz a huxit irányába a közhangulatot?
• Mi volt az afganisztáni kudarc oka?

A teljes cikket a Magyar Hang augusztus 27-én megjelent 2021/35. számában találja (tartalomjegyzék itt). Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!