Moszatokat használnának, hogy ne legyen katasztrofális éghajlatváltozás
Barnamoszaterdő Kalifornia partjainál (Fotó: National Park Service)

Az emberi tevékenység már olyan sok szén-dioxidot juttatott a légkörbe az elmúlt több mint két évszázad során, hogy sokak szerint a katasztrofális éghajlatváltozás megelőzése érdekében már az sem lenne elég, ha most azonnal teljesen megszűnne az üvegházhatású gázok kibocsátása (ami egyébként is irreális). Ezért ki kell vonni a szén-dioxidot a levegőből, csakhogy az erre eddig kitalált módszerek mindegyikéről kiderült, hogy kivitelezhetetlen. Van azonban egy felvetés, amelyet néhány kutató szerint érdemes megvizsgálni: az óceán mélyére süllyesztett moszatokban lehetne csapdába ejteni a szenet. Mások szerint azonban ez is csak vágyálom.

A jelenlegi gazdasági rendszerből meggazdagodott milliárdosok imádják azokat az éghajlatvédelmi „megoldásokat”, amelyek valamilyen sci-fi be illő, tudományosnak tűnő innováció révén úgy szüntetik meg a földi éghajlat végleges összeomlásának veszélyét, hogy közben az életmódunkon gyakorlatilag semmit sem kell változtatnunk. Ezért is tudtak az utóbbi évtizedekben villámgyorsan sok millió dolláros befektetett tőkére szert tenni a légköri szén-dioxid kivonását ígérő cégek, amelyek aztán rendszerint gyorsan megszűntek, vagy vegetálnak, de az ígéreteik beváltásának közelébe sem jutottak.

Sokak szerint hasonló sors vár a barnamoszatok tengerfenékre süllyesztésével kísérletező projektekre is. Az elképzelés csábítóan egyszerű: a nyílt óceánon (ahol nem kell szárazföldi területeket lefoglalni, és édesvizet sem erre a célra használni) úszó mesterséges szigeteken termesztik a barnamoszatot. Ezek a vízi növények a fotoszintézis során szén-dioxidot vonnak ki a vízből, és a szenet a rendkívül gyorsan növekedő szöveteikbe építik, viszont normálisan csak a sekély tengerekben élnek, ahol az aljzatban gyökereznek. A több ezer méter mély nyílt óceánon ezért van szükség a termesztésükhöz a vízben lebegő platformokra, hiszen a fotoszintézishez a vízbe hatoló napfényre van szükségük, ami pedig csak a vízoszlop legfelső szintjében elérhető.

• Hogyan is viselkedik a barnamoszat?
• Mit mutatnak az eddigi kísérletek?
• Mi lehet a bökkenő?

Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!


Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!