Béke helyett bojkott: veszélyben a párizsi olimpia?

Több ország is bojkottal fenyegeti a párizsi olimpiát, ha azon az orosz sportolók is rajthoz állhatnak. Háborús pusztítás, abszurd helyzetek, fájó önellentmondások és súlytalan békemisszió: mi lesz a 2024-es nyári játékokkal?

Thomas Bach, a NOB elnöke január végén jelentette be, hogy az orosz és fehérorosz sportolók szigorú feltételek mellett visszatérhetnek a versenypályára, és elindulhatnak a párizsi olimpián. Szavai nagy visszhangot váltottak ki, több ország kifejezte felháborodását, egyes államok pedig azonnal kilátásba helyezték a bojkottot. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök többször felszólalt a tiltás mellett, Thomas Bach – aki Zelenszkij meghívása ellenére nem utazott el Kijevbe megvitatni az ügyet – azonban szervezete autonómiájára utalva visszautasította az államfő követelését, mondván „nem a kormányok feladata eldönteni, hogy ki milyen sportversenyeken vehet részt”.

Többször előfordult már a modern kori olimpiák történetében, hogy egyes országok a hiányukkal tüntettek, a tömeges bojkott két alkalommal csonka játékokat eredményezett. 1980-ban az Egyesült Államok vezetésével hatvanhat ország ignorálta a moszkvai játékokat, négy évvel később pedig a szocialista blokk államai – Románia és Jugoszlávia kivételével – hagyták ki a Los Angeles-i eseményt. Egy hasonló botrány tovább súlyosbíthatja a NOB gondjait: az olimpiák iránti érdeklődés a szervezői szándékot és a közönség érdeklődését tekintve egyaránt drasztikusan visszaesett, a politikai küzdelem kilátástalan helyzetbe sodorhatja a szervezetet.

• Mely országok bojkottálnák a párizsi olimpiát?
• Milyen aggályokat vet fel, ha orosz sportolók is rajthoz állhatnak?
• Milyen sportágak versenyein indulhatnak korlátozás nélkül a háborús agresszor atlétái?
• Hogy reagált az Egyesült Államok Thomas Bach bejelentésére?