Hiába érik újabb és újabb kihívások a kárpátaljai magyarságot, a közösség otthon maradt tagjai továbbra is szilárdan kitartanak a szülőföldjük mellett. Beregszászra utaztunk, hogy megértsük, miből merítenek reményt az ott élő magyarok.
Nem egyszerű senkinek a sorsa: sem annak, aki itt maradt, sem annak, aki valahová elment – mondja Zseltvay-Vezsdel Emese, a Beregszászi Kossuth Lajos Líceum igazgatója, miközben végigvezet az iskola udvarán. A gyerekek épp a rövid szünetet élvezik. Az igazgatónő szerint az itt végző diákok háromnegyede továbbtanul, ráadásul nem okoz számukra problémát az ukrán felsőoktatás sem, sokan a jogi vagy az orvosi egyetemen folytatják tanulmányaikat. Ez – többek között – annak köszönhető, hogy ebben az iskolában jól megtanítják az ukrán nyelvet, de az angolt is. A líceumba most összesen 550 tanuló jár, ami ugyan 150-nel kevesebb, mint ahányan a háború előtt jártak ide, ám örvendetes hír, hogy ez a szám már egy ideje nem csökken tovább.
Ahogy az iskola folyosóit járjuk, az ukrán hadsereg győzelmét áhító gyermekrajzokat látjuk, de nem nehéz észrevennünk a fényképgyűjteményt sem, amely Volodimir Zelenszkij múlt év augusztusi líceumban tett látogatását mutatja be. Az ukrán elnök akkor megköszönte a magyar közösségnek és az egész kárpátaljai régiónak a belső menekültek iránt tanúsított gondos és tiszteletteljes magatartást és fogadtatást. Zseltvay-Vezsdel Emese szerint az iskola több kelet-ukrajnai menekült család gyermekének jelentette a jövőt, akik nagyon gyorsan beilleszkedtek. – Már tudnak magyarul – mondja büszkén az igazgatónő, majd hozzáteszi: Beregszászon ugyan három ukrán tannyelvű középiskola is van, sok ukrán szülő mégis úgy gondolta, jobb lesz, ha a gyerekét magyar iskolába járatja. Hiszen ha a család itt kívánja folytatni az életét, be kell illeszkedniük, ehhez pedig nagyon hasznos, ha megtanulnak magyarul.
A cikkben erről is olvashat:
• Hol képzelik el a jövőjüket a kárpátaljai magyar diákok?
• Hogyan változott a magyarság létszáma?
• Mit gondol a kárpátaljai lakosság a háborúról?
• Miért küldenek vissza több ezer romát Nyugat-Európából Magyarországra?
A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap május 16-ig kapható 2024/19. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!