A Bodrogköznek minden adottsága megvan hozzá, hogy vízi paradicsom legyen. Sokáig az is volt. A tájat évszázadokon át a víz formálta. Nyugatról a Bodrog, délről a Tisza öleli körbe, belsejét holtágak, erek és csatornák szövik át. A Bodrog a folyószabályozások előtt gyakran változtatta medrét, a levágott kanyarulatokból pedig holtágak maradtak vissza. Ezek közül sok ma is meghatározza a vidék arculatát. A hajdani medrek mentén füzesek zöldellnek, a partjaikat gyékény és nád szegélyezi, horgászstégeket és hétvégi házakat is szép számmal találni itt.
Nem könnyű megérteni, hogyan válhatott vízhiányossá egy olyan táj, amelyet minden oldalról folyók vesznek körül. A vízügy szakemberei szerint néhány évvel ezelőtt még nem a víz hiánya volt gond, hanem a bősége. – A Bodrogközben mindig az volt a probléma, hogy sok a víz – fogalmazott Nagy Gábor, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság Sárospataki Szakaszmérnökségének mérnöke, aki végigkalauzolt bennünket a holtágak és árterek világában.
A fordulatot a 2022-es aszály hozta el. Azóta a vízhiány itt is a mindennapok része. Pedig a Bodrogköz sokáig ellenállóbbnak bizonyult az ország más vidékeinél. Mély fekvésű területei és a folyók közelsége akkor is kedvezőbb viszonyokat teremtettek, amikor máshol már komoly károkat okozott az aszály.
• Meddig lehet még szivattyúzással életben tartani a holtágakat?
• Mi történik, ha egy nyáron már nem jut elég víz a medrekbe?
• Sikerül-e együttműködni a szlovák vízügyesekkel?
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
