Boldogulj év

Nem enged 2023. Makacs egy év még így kimúltában is, az utolsókat rúgja, de jó erősen, hogy fájjon. Az volt az elgondolás, hogy mi lenne, ha nem idehaza búcsúztatnánk a korántsem kedvenc esztendőnket? Fapados repülőjegyeket bagóért osztogatnak, szállás is akad olcsón, egy éjszakára nagyjából bármi megteszi. Koppenhága lett az úti cél, a többi történelem: a Wizz Air gépe majd’ három óra késéssel indult, de – ahogy volt időnk olvasgatni a híreket – még mindig sokkalta jobban jártunk, mint a Bariból szilveszterre hazatérni próbáló honfitársaink, akiket majd teljes napi csúszással repített Budapestre a társaság. És szakadt végig a skandináv eső. De szép volt így is, még ha most kettesével is kapkodom az Algopyrint.

No, meg tanulságos. Nem azért, mert Dánia fővárosa csodálatos hely, a legélhetőbb kisnagyvárosok egyike, hogy bármelyik utcába, bármelyik negyedbe is térsz be, kapkodod a fejed, hanem mert ahogy jöttünk-mentünk-beültünk, és régi hobbim szellemében figyeltem az évbúcsúztató embereket, elgondolkodtam: miért élnek ők úgy és miért élünk mi így?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap 2024-es első számában találja. Vegye meg január 11-ig kapható nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!