Izrael az utóbbi hetekben újra libanoni célpontokat támad. A légicsapásokban és rakétázásokban az emberéleteken túl az ország páratlan kulturális öröksége is veszélyben van.
Libanon olyanná válhat, mint Gáza – fogalmazott Benjámín Netanjahu izraeli miniszterelnök, miután országa légi- és rakétacsapásokat kezdett az északi szomszédjában tevékenykedő terrorszervezet, a Hezbollah ellen. Látva a szinte porig rombolt Gáza mai állapotát, nem csoda, hogy világszerte sokan aggódnak a rendkívüli kulturális örökséggel rendelkező Libanon sorsa miatt. Szíria, Egyiptom és Irak mellett a második világháborút követően Libanonban élt a legtöbb keleti keresztény, de az 1975 és 1990 között zajló polgárháború teljesen felforgatta a felekezeti viszonyokat. Pedig Libanon történelmileg a keresztények otthonának is számított, a maronita-keresztény vallásúak sokaságának köszönhetően előbb is kezdődött itt a XIX. század közepén a nemzeti és kulturális reneszánsz (nahda), mint más arab országokban. Libanon műemlékei persze sokkal távolibb múltra tekintenek vissza, egyben mindig is kitettek voltak a véres konfliktusoknak.
• Katonai vagy civil célpontok?
• Mikor számít háborús bűncselekménynek egy műemlék bombázása?
• Mekkora múltra tekintenek vissza a veszélyben lévő templomok, várak, múzeumok?
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
