Metróval szeretnék utazni egyszer, ez az álmom – mondta a párizsi paralimpia előtt a BBC-nek Arthur Baucheron francia influenszer, akinek mozgáskorlátozottként, a kerekesszékével esélye sem volt lejutni a földalattiba. A brit közmédiának nyilatkozva elárulta, abban bízott, hogy a nyári játékok talán változást hoznak, de csalódnia kellett: Párizs hiába költött (és még költ) el összesen közel 1,5 milliárd eurót (600 milliárd forintot) akadálymentesítésre, a metróállomások átalakítása annyira költséges és bonyolult lett volna, hogy inkább bele sem kezdtek. A látványos fejlesztések így sem maradtak el: 2025 végéig az önkormányzati épületek csaknem mindegyikét akadálymentessé teszik; több mint 10 ezer hangjelző készüléket helyeztek ki az átkelőkhöz, így segítve a látássérülteket; és a felszíni közlekedés bővítésével is igyekeztek mindenki számára bejárhatóvá tenni a várost.
Párizs a játékok idején körülbelül 300 ezer fogyatékkal élőt látott vendégül, ami Budapest számára nem pusztán a szolidaritás miatt lehet fontos. Ha a magyar főváros valóban megpályázza a 2036-os nyári játékokat, akkor az olimpia mellett a paralimpiára is fel kell készülnie az országnak. Talán nem véletlen, hogy a hivatalos nyilatkozatokban utóbbinak alig találni nyomát: az akadálymentesítés terén akkora hiányosságok mutatkoznak itthon, hogy jelenleg nehéz elképzelni egy mindenki számára egyformán elérhető és élvezhető világversenyt Budapesten.
Elég csak a francia főváros példájából kiindulnunk. A korábbi látványtervek alapján a Hősök tere kiemelt helyszínként szerepelhet egy olimpia és paralimpia megrendezése esetén: reprezentatív helyszín, amelynek már a megközelítése is különleges élmény – de nem mindenkinek. Az M1-es metróvonal, vagyis a kisföldalatti kerekeszszékkel elérhetetlen. De az ugyancsak potenciális versenyhelyszínek között közlekedő M2-es is csupán jelentős átalakítások után szolgálhatna ki mindenkit egyformán: jelenleg az Örs vezér tere, a Pillangó utca és a Puskás Ferenc Stadion állomás akadálymentes.
• Milyen beruházásokra lenne szükség mondjuk a HÉV-eknél?
• Hogyan tud ma egy mozgáskorlátozott kötöttpályás járműveken utazni?
• Mit mutat Párizs példája?
A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap december 5-ig kapható 2024/48. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!