Hogyan tekint ránk a Nyugat? Erről jelent meg nemrégiben egy illusztris szerzőgárdát felvonultató, kiváló kötet, a Címlapon Magyarország. Az 1848 és a 2020 közötti időszakot átfogó munka hazánk történetét a nyugati sajtó tükrében vizsgálja.
Hírünk a világban riasztó… Végzetes bűn volna tovább is áltatni magunk. Számot kell vetnünk azzal, hogy mikor ezeréves múltunkat emlegetjük, a külföld ajkán elnéző mosoly jelenik meg: melyik nép nem ezeréves? – olvashatjuk Illyés Gyula Hírünk a világban című 1943-as, a Nyugat utódlapjában, a Magyar Csillagban megjelent tanulmányában. És mit mond még a magyar, amikor Nyugatra megy, és népének nagyszerűségéről akar beszélni a XX. század közepén? Azt, hogy: Kossuth. És „azt hiszi – így Illyés –, varázs igét mond. Pontosan annyit mond, mintha egy olasz Kecskemét választói előtt azt mondja, hogy Cavour”. Illyés gyorsan exkuzálja magát sarkosságáért 1943 végén, ám a mából mi kénytelenek vagyunk igazat adni neki.
A Magyar Csillag hasábjain 1943–44 fordulóján hosszabb, érdekes polémia bontakozott ki a nyugati világ magyarságképéről, ám hogy a hírünk rossz, azt egyik résztvevő sem vonta kétségbe.
• Mikor voltunk annyira fontosak, hogy címlapra kerüljünk?
• Mennyi vezető anyag jutott a nyugati sajtóban az első Orbán-kormánynak, majd a 2010 utáni hatalomnak?
• Hányszor említették Orbán Viktort, Gyurcsány Ferencet vagy éppen Puskás Öcsit?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
