Kedves biztos úr, a Maserati nem az enyém, de okkal van nálam, és a csomagtartóban talált bankjegykötegek eredetét is meg tudom magyarázni. Ne legyen Császár Pali a nevem, ha képes bármit találni a kedves biztos úr, ami törvénybe vagy az erkölcsös magaviselet általánosan elfogadott szabályaiba ütközne.
Kezdjük hát a személygépjárművel. Nem az én tulajdonom. Az enyém egy ezerhármas Ford Escort. Öregecske, rozoga, mégis: tudja isten, hogy mi okból szeretem, de szeretem. Nem hagy cserben. Csak ritkán. Például tegnap. Tankolás után az úristennek se akart beindulni. Jobbommal a kormányt tekerve, vállamat az ajtónyílásnak vetve oldalra toltam a kocsit, hogy ne blokkoljam a hozzáférést a töltőállomáshoz.
Ekkor gördült be a kútra a Maserati. A sofőr verejtékezett és zihált, miközben feltöltötte a tankot. A kasszától visszafelé addig sem futott az erejéből, hogy elvonszolja magát a vezetőülésig. Jobbjával megtámaszkodott a kocsi tetején, az anyósülés felett, szabad kezével a mellkasát markolászta.
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
