Nincsenek könnyű helyzetben azok a csendes-óceáni szigetek, amelyek valaha Washington legszorosabb szövetségeseinek számítottak. Az Egyesült Államok az elmúlt hónapokban számos olyan intézkedést hozott, amely katasztrofális következményekkel járhat ezekre az országokra nézve. De ennél is rosszabb hír, hogy az új Trump-adminisztráció könnyen Kína karjaiba lökheti csendes-óceáni partnereit.
Kezdődött minden a párizsi klímavédelmi egyezményből való újbóli kilépéssel, ami Trump legelső lépéseinek egyike volt januári beiktatása után. A csendes-óceáni szigetországok a világon a legkiszolgáltatottabbak közé tartoznak az éghajlatváltozás szempontjából: a tengerszint emelkedése, az óceánok felmelegedése, a víz savasodása már eddig is sötét jövőt ígért a térségnek, most újabb löketet kapott ez a folyamat. Folytatódtak a megpróbáltatások azzal, hogy Trump Amerikája szakított az Egészségügyi Világszervezettel is, vagyis azzal az ENSZ-intézménnyel, amelynek korábban a legnagyobb pénzügyi támogatója volt. Ez a lépés különösen fájó lesz a csendes-óceáni szigetországoknak, amelyek a világ legkevésbé fejlett egészségügyi infrastruktúrájával rendelkeznek. A Trump-kormányzat februárban aztán úgy döntött, hogy megszünteti a USAID (az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége) programjainak 90 százalékát, ami újabb csapás annak a térségnek, amely rendkívül kiszolgáltatott ezeknek a segélyeknek.
• Miért fájhat az Egyesült Államoknak a csendes-óceáni szövetségeseinek elvesztése?
• Atomkísérletek a láthatáron?
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
