Csillagháború és csillaghullás – Negyven éve lépett a Szovjetunió élére Mihail Gorbacsov

1985. március 11-én választották meg a Szovjetunió vezetőjévé, a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkárává Mihail Gorbacsovot. Akkor sokan nem tudták, hogy a monolit szovjet rendszer összeomlása lényegében elkerülhetetlen.

A hírt, hogy a szovjet pártfőtitkár és államfő, Konsztantyin Csernyenko előző este meghalt, a moszkvai rádió és televízió 1985. március 11-én, helyi idő szerint délután kettőkor tette közzé. A kiadott műsor helyett klasszikus zenét sugároztak, majd újabb bejelentés következett: a temetési bizottság elnökévé Mihail Gorbacsovot választották meg. A vájt fülűek ebből a közleményből megérthették, hogy a régóta zajló utódlási küzdelmet Gorbacsov nyerte, ő lesz az új szovjet vezető. Késő délután már ki is jött a kommüniké, hogy a központi bizottsági tagok Andrej Gromiko külügyminiszter javaslatára egyhangúlag Mihail Szergejevics Gorbacsovot állították a Szovjetunió Kommunista Pártja élére.

Az új főtitkár eltérően összes elődjétől már az 1917-es bolsevik hatalomátvétel után született parasztcsaládban – nagyszüleit kulákként meghurcolták –, jogi, később esti tagozaton agrárközgazdász diplomát szerzett. Az értelmes, jól beszélő vidéki pártvezetőre Brezsnyev is felfigyelt, 1971-től a Központi Bizottság, 1979-től a Politikai Bizottság tagja lett, Andropov pedig visszaemlékezők szerint az utódát látta benne. A politikai folyamatokat követők azt is észrevehették, hogy a szokásoshoz képest gördülékenyebben zajlott le a váltás: 1982 novemberében, Brezsnyev jelentős késéssel közzétett halálhírét követően a temetéssel megbízott Jurij Andropovot egy napnyi késéssel emelték az ország vezetőjévé. Ugyanez történt 1984 februárjában Andropov halála után, Csernyenko megválasztásakor.