Ady Endre előfutárának mondták, mégis már életében megfeledkeztek az 1947. január 17-én elhunyt Czóbel Minkáról. Kimondani is különös, hogy „csupán” hetvenöt éve ment el, miközben leginkább a 19. század második felének alkotójaként tekintünk rá. Hiába, hogy hosszú életet élt, művei a tízes évek után már alig-alig jelentek meg. Kilencvenegy éves koráig abban a kis szabolcsi faluban, Anarcson élt, ahol 1855-ben született. Jellemző, hogy a kisközséget száz éve is így hívták már, a költőnő által használt Anarcspuszta változat mégis gond nélkül terjedt el életrajzaiban.
A puszta, az persze ott volt, meghatározta Czóbel Minka költészetét is. A puszta álma című versben szólt így: „Körülöttem a pusztáknak / Ezüst-fehér álma, / Előttem is, mögöttem is / Fényes délibábja. // Délibábból délibábba - / Nem valóság mondják / Hát az ember csak viselje / A valóság gondját?” Igaz, az 1894-es Fehér dalok kötetben megjelent vers Csabacsűdhöz kötődik, míg a rá következő költemények Anarcshoz, Mándokhoz, Nagyőrhöz vagy épp Kassához. „Mért van életemnek annyi rejtett szála? / - Százszoros életnek, száz halál az ára”, olvassuk már a Hatványozott című versben.
• Hogyan emlékezett Czóbel Minka alakjára Weöres Sándor?
• Milyen félreértések honosodtak meg a költőnőről?
• Mit tudunk Czóbel Minka és Büttner Helén kapcsolatáról?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
