Legyünk-e digitális állampolgárok?

Digitalizáló alkalmazás (Fotó: Magyar Hang/Végh László)

Aggályos, hogy nálunk az elmúlt években felszámolták azokat a jogállami garanciákat, amelyek biztosítanák, hogy az állam ne élhessen vissza az adattömeggel a digitális állampolgárságra való átállás után – erről is beszélt lapunknak Remport Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakértője.

Szeptembertől elözönlötték a hirdetési felületeket a kék plakátok, amelyen fiatalok, kezükben mobiltelefonnal, mosolyognak a világra: elindult a Digitális állampolgárság program (Dáp), még több ügyet intézhetünk otthonról! Miközben a kormány most intenzív reklámkampányt folytat, hogy mind többen csatlakozzanak, a törvény kidolgozása idején kevésbé volt nyitott a kommunikációra. Pedig a digitális állampolgárság olyan mértékű változást hoz jogrendszerünkbe, ami miatt még alaptörvényt is kellett módosítani. Viszont még így sem egyértelmű, kik tekinthetik át majd az adatbázist, kik férhetnek hozzá az információkhoz, illetve nehéz követni, mi történik az adatainkkal.

• Hogy áll most egyáltalán a rendszer?
• Milyen aggályok merülnek fel?
• Mivel nyugtatja a kedélyeket Rogán Antal minisztériuma?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap október 31-ig kapható 2024/43. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!

Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!


Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!