A klímaváltozásnak még ellenáll, de legalább ötvenféle megbetegedés ellen kell védeni

Az aszály és a nagy meleg ellenére is elégedett az idei dióterméssel Szécsi Tamás, aki idestova tíz éve foglalkozik vele a Hajdú-Bihar megyei Esztáron. Kicsiben csinálja, 3000 négyzetméterre 21 diófát telepített. A szaktudás itt meghozza gyümölcsét, hiszen a hozzá hasonló kistermelők közül sokan panaszkodtak idén is arra, hogy megfeketedett, és idő előtt lepotyogott a dió. Van, aki három éve még 50 kilót szedett el egy fáról, de az utóbbi két esztendőben csak a ki sem fejlődött, megfeketedett diómúmiákat gyűjthette össze a földről. Szécsi az intenzív védekezésnek tudja be, hogy nála a termésnek csak 10 százalékát károsította a nyugati dióburok-fúrólégy. A kártevőt Észak-Amerikából hurcolták be Európába a 80-as években, s ahol megjelent, ott a termés 70–80 százaléka megsemmisült. Hazánkban 2011 őszén azonosították Sopron környékén, azóta terjeszkedik kelet felé, Hajdú-Biharban hat-hét éve tűnt fel.

Az időben való permetezéshez érdemes nyár elején úgynevezett csalicsapdákat, ragacsos sárga lapokat kitenni a fákra, amelyekkel nyomon lehet követni a légy rajzását. – Idén a hosszú kánikula miatt minden korábbra került, már június végén el kellett kezdeni a védekezést. A nagy forróságban nehéz volt megfelelő időpontot találni a permetezésre: vagy hajnali négykor kellett elkezdeni, vagy egészen késő este lehetett befejezni, hiszen a növényt napközben nem akartuk hideg permetlével stresszelni – mondta Szécsi.