A nap, amikor megalkották a szabályait, hogy laborban ne hozhassanak létre gyilkos kórokozókat
Az alisomari konferencia néhány résztvevője, jobbra Paul Berg (Forrás: Cold Spring Harbor Laboratory)

Fél évszázaddal ezelőtt százötven kutató gyűlt össze a kaliforniai Asilomar üdülőben (ezért hívják az eseményt asilomari konferenciának), hogy egy merőben új, hatalmas lehetőségekkel kecsegtető, viszont rémületes veszélyeket is rejtő kísérleti technikáról, a DNS-rekombináció szabályozásáról értekezzenek. Az egyetlen napos értekezlet végére elfogadták a géntechnológia nagy vonalakban máig érvényes szabályait, amelyek valószínűleg azóta jó néhányszor megmentették a világot attól, hogy a laborban létrehozott gyilkos kórokozók kiirtsák az emberiséget.

Ezerkilencszázhetvennégyben a Stanford Egyetem biokémikusa, Paul Berg úgy gondolta, hogy jó ötlet lenne, ha az SV-40 jelű majomvírus egyik génjét beültetné egy Escherichia coli (E. coli) baktériumba, hiszen a baktériumokat sokkal könnyebb vizsgálni, és így az E. colit, mint gazdaszervezetet használva egyszerűbb lenne feltárni az SV-40 génjének működését. Az alkalmazni tervezett technológia a DNS-rekombináció volt, és a hetvenes években még csak éppen a szárnyait bontogatta. A DNS-rekombináció során az egyik fajból vett géneket egy másik faj örökítőanyagába ültetik be, és ezzel rekombináns DNS-t hoznak létre. Bár rekombináció a természetben is előfordul különböző fajok között, de ez az új kísérleti technológia mégis azt ígérte, hogy olyan élőlényeket (vagy vírusokat) hozhatunk létre, amelyek korábban soha nem léteztek, és beláthatatlan öröklött képességekkel bírnak.

Ez a technika nem ördögtől való, hiszen például hamar felmerült annak a lehetősége is, hogy baktériumba ültetett emberi inzulingének segítségével a mikroorganizmusokkal termeltessenek inzulint, ami cukorbetegek millióinak életét menti meg nap mint nap. De ha egy halálos kórokozó organizmus génjét egy másik mikrobába ültetik, ami történetesen simán áthatol az ember immunvédelmén, könnyen gyilkos patogéneket állíthat elő szinte bárki, akinek megvannak a tárgyi és tudásbeli lehetőségei ehhez.

• Mi volt a legnagyobb probléma Berg terveivel?
• Minek hatására állt el tőle?
• Mi köze volt egy új szabályozás elfogadásának szovjet tudósokhoz?

Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!


Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!