
Nem írom meg. Pedig az volt az ötlet, hogy doktorminiszterelnökúr születésnapja alkalmából összerakok az Origótól Boldog Istvánig terjedő stíluselemekkel ironikusan megtűzdelt „vezércikket”, felsorolván mindazt, amiért „hálásak” lehetünk, egyben elnézését kérem, amiért így elmaradtunk a köszöntéssel. Csakhogy az ilyen írások általában rosszul sülnek el, főleg, ha kikerülnek eredeti közegükből, és önálló Facebook-életet élve zavarják össze a „csak cím és kép”-posztolókat.
Meg az is eszembe jutott, amikor hasonló túltolt iróniával próbálkoztam egy publicisztikában, amire jött egy rakás olvasói levél (ez még a boldog, preinternet-békeidőkben történt), hogy mennyire igazam van, és végre valaki le merte leplezni a Nagy Globális Világ-összeesküvést, hogy aztán újabb, magyarázkodó jegyzetre kényszerültem, miszerint az előző vicc volt. De sokat az sem javított a helyzeten, mert újfent özönlöttek az olvasói levelek, hogy megértik a visszakozásomat, hiszen a Nagy Globális Világ-összeesküvés titokzatos résztvevői, az úgynevezett háttérhatalom kíméletlenül bánik el a leleplezőkkel, de ők akkor is pontosan és rendíthetetlenül tudják, hogy az eredeti publi volt az igazi.
Szóval veszélyes műfaj ez. Egyébként is megkeseredtek a számban a szavak (pff, be rút képzavar, de teccenek érteni), amikor megláttam a friss hírek között, hogy a kormánypropagandát intéző Balásy Gyula négymilliárdkettőszázmillió forint osztalékot vesz ki a cégeiből. 4200 millió forint. Mert valahogy úgy alakul, hogy a megtakarítatlan szülinapos körül mindenki súlyos milliárdossá lesz. Hát kell ennél szebb ajándék?
A teljes cikket a Magyar Hang június 4-én megjelent, 2021/23. számában olvashatja el. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!