Vajon hány embert húzatott karóba valójában a Drakulát ihlető III. Vlad havasalföldi vajda? Ezt igyekszik reálisan megbecsülni Harai Dénes, a francia Pau-i és Adour-menti Egyetem történészének tanulmánya. Az így kivégzett emberek számát erősen korlátozták a karóba húzás jelentős logisztikai nehézségei: ez a kivégzési mód rendkívül eszköz-, idő- és szakértelem-igényes volt. Nem egyszerű ugyanis úgy karóba húzni valakit, hogy elég sokáig életben maradjon az elvárt mértékű szenvedéshez.
– Szükségszerű, hogy egy középkori és kora újkori Erdéllyel foglalkozó történész előbb-utóbb megérkezzen Drakulához?
– Nem szükségszerű, de előfordul. 2024 végén kezdett foglalkoztatni a téma, amikor a Pau-i Egyetem, ahol dolgozom, együttműködést kezdett a brassói egyetemmel. Amikor ott tartottam előadást Törcsvárról, ami Drakula váraként lett ismert, a hallgatók természetesen feltették a kérdést, hogy mit lehet tudni III. Vlad, a Drakula figurát inspiráló vajda karóba húzási szokásairól. Vajon mennyire hihetőek a korabeli forrásokban szereplő hatalmas számok, amelyek legalább 20 ezer, de esetenként 40 és 100 ezer ember karóba húzásáról szólnak. Akkor még csak azt tudtam nekik mondani, amit más történészek munkáiban olvastam. Az utóbbi egy évben aztán egyre intenzívebben kezdtem kutatni Vlad történetét, különösen a karóba húzásokkal kapcsolatos forrásokat és dokumentumokat, amelyek között számos ellentmondást fedeztem fel.
– A karóba húzás mennyire volt rendkívüli esemény abban az időben?
– Ez nem volt mindennapos esemény, de a térségben időről időre jelen volt a magyar és ottomán büntetési nemek között. A magyar vármegyék, a pallosjoggal rendelkező földesurak és települések karóba húzattak bűnözőket. Egy 1438-as erdélyi parasztlázadás vezetői közül kilenc főt is így végeztek ki. A törököknél a karóba húzás rendkívüli büntetés volt, amit a szultán, a nagyvezér és a birodalom főbb tisztjei szabhattak ki háborús időszakban. Erre több ismert példa is volt Konstantinápoly ostroma, vagyis 1453 idejéből. Vlad tehát a szomszédjai által is használt kivégzési módot alkalmazta, de jóval gyakrabban, legszívesebben az ellenségein, vagyis a törökökön, erdélyi szászokon, illetve havasalföldi és erdélyi oláh ellenzékén, akik között sok civil is volt.
• Mennyire gyakran folyamodott III. Vlad valóban a karóba húzáshoz és mennyi áldozatról beszélhetünk?
• Maga Vlad elrettentésként használta a karóba húzást? Vajon örült annak, hogy erről vált híressé?
• Mennyire volt Vlad szadista őrült? Vagy csak ugyanazt tette, mint a kortárs uralkodók, de a karóba húzás iránti rajongását kihasználva befeketítették a nevét?
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
