A Gazprom április 27. óta nem szállít gázt Lengyelországnak, és elzárta a gázt Bulgária elől is. Az ok, hogy Varsó diktátumnak tartja Vlagyimir Putyin új feltételeit, és nem hajlandó rubelben fizetni az orosz gázért. A Lengyelországgal szembeni orosz keménykedés hátterében persze az is ott van, hogy Varsó már mintegy 3 millió ukrán menekültet fogadott, és 7 milliárd dollár értékben küldött fegyvert, a napokban például 200 T–72-es harckocsit. Nyugat-Európában persze ellentétes a lengyel intézkedések hatása: Varsó presztízse ott úgy megnőtt, hogy már az eddig a 7-es cikkellyel fenyegetőző Brüsszel is megenyhült felé.
A lengyelek már egy ideje lebegtették, hogy leválnak az orosz energiahordozókról, most mégis mintha meglepte volna őket Moszkva lépése. Mateusz Morawiecki kifakadt, és „közvetlen támadásnak” nevezte, hogy Moszkva elzárja Lengyelország elől a gázt. A lengyel miniszterelnök kijelentette, hogy Oroszország a „gázimperializmusa” határait feszegeti, és azt az oroszok számlájára írta, hogy inflációs intézkedésekkel támadják az európai gazdaságot. Morawiecki szerint Oroszország egész Európa energia- és élelmezésbiztonságát fenyegeti.
Varsó dühe érthető, az viszont már kevésbé, hogy miért lepődik meg az orosz válaszlépéseken.
– Annyira azért nem lepődtek meg a Gazprom döntésén, bár kétségtelen, hogy a lengyelek az év végéig számítottak az orosz gázra. Addig ugyanis érvényes hosszú távú szerződésük van a Gazprommal – reflektált a felvetésre Deák András György, az NKE Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet Oroszország-szakértője. Az energetikai kérdésekben járatos elemző emlékeztetett arra, hogy volt egy hosszú távú tranzitszerződés a Jamal vezetéken történő szállításról, amelyben a lengyelek kierőszakoltak egy rövid távú allokációs mechanizmust. Ezek után az oroszok tavaly ősztől nem nagyon használták a Jamalt. A másik az idén év végén lejáró szállítási szerződés, amelyet a lengyelek már nem akartak megújítani, de ettől még életben volt.
Lengyelország évente mintegy 20 milliárd köbméter gázt használ fel, ebből az orosz import 8,7 milliárd köbméter volt. Varsó már korábban bejelentette, hogy nem hosszabbítja meg a Gazprommal fennálló, azonban még érvényben lévő szerződését, április 16-ától embargót vezetett be az orosz szénre, és kész teljesen leválni az orosz olajról is. Ezzel együtt a lengyel energetikai holding, a PGNiG a hosszú távú kétoldalú szerződés megszegéseként értékeli a Gazprom lépését, és perelni készül a szállítót.
Lengyelország persze azért nem csak lélekben készült arra, hogy energetikai téren függetlenedik Oroszországtól. A 3,5 milliárd köbméter kapacitással rendelkező tárolók töltöttsége 76 százalékos, a fogyasztás az időjárás javulásával csökken, és folyamatosan bővül a jelenleg mintegy 6,5 milliárd köbméteres kapacitású, cseppfolyósított gázt (LNG) fogadni képes terminál is az észak-lengyelországi Swinoujsciében. A tervek szerint még májusban beüzemelik a Lengyelország és Litvánia közötti gázvezetéket is, így a PGNiG a klaipedai terminálon keresztül is tud importálni LNG-t az ország keleti felébe. S amire nagyon számítanak Varsóban, októbertől a 10 milliárd köbméter kapacitású, Norvégiából Dánián át Lengyelországig futó Baltic Pipe vezetéken szintén fogadhatnak majd gázt. Ezen kívül a Jamal–Európa vezetéken Németországból is jöhet gáz, ahogy most a Gazprom döntése után meg is nőtt a csövön keleti irányba áramló mennyiség. Emellett van még egy 1-1,5 milliárd köbmétert eredményező kapcsolat Csehországgal, és nemsokára működik egy vezeték Szlovákiából.
– Lengyelországnak lehet néhány nehezebb hónapja, de amennyiben a balti vezeték időben elkészül, és lesz benne gáz is, akkor jó eséllyel megoldja a problémát – véli Deák András György. Az energetikai szakértő szerint néhány régióban lehetnek átmeneti problémák a nyomással, amely ilyen nagy átállás esetén normális, a fő kérdés inkább az, hogy érkezik-e már a norvég gáz a fűtési idényre.
Ami pedig az árat illeti, a lengyelek már a háború előtt azt mondták, hogy készek többet fizetni a biztonságért. Igazán sokba az új csövek, főképp a Baltic Pipe vezeték megépítése került, de Lengyelország ezt vállalta azért, hogy megszüntesse a függőségét Oroszországtól. S hogy ez menynyire így van, azt mutatja, hogy az eleve „Putyin-ellenes védőpajzsként” emlegetett új gazdasági intézkedéscsomagban a kormányzat 3 milliárd zlotyval emeli a swinoujsciei LNG-kikötőt és lengyel részről a balti vezetéket üzemeltető Gaz-System alaptőkéjét.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/19. számában jelent meg május 6-án.
