„Eddig is az emberek becsületén múlt, hogy nem történt nagyobb baj”
A szokottnál erősebb fáklyázás a százhalombattai olajfinomító területén 2025. október 21-én (Fotó: Magyar Hang/Bodacz Péter)

A közelmúltban egymás után érte kisebb-nagyobb baleset a régió kőolaj-finomítóit: előbb a romániai Ploiestiben, majd ugyanazon a napon, október 20-án Százhalombattán történt kis híján tragédia. Alighogy megjelentek az első hírek a Mol Dunai Finomítójában (DuFi) október 20-án este bekövetkezett tűzről, egyből beindultak a kormány ukránellenes narratívájába illeszkedő összeesküvés-elméletek. – Véletlen lenne, hogy néhány órája Románia egyik kőolaj-finomítójában is robbanás történt, amely javarészt orosz tulajdonban van? – jelent meg tömegesen a sejtetés a közösségi médiában, sok esetben kamuprofilok részéről.

A román esettel való párhuzamba állítás, illetve az esetleges ukrán érintettség narratívájának felépítése tudatosnak látszik, és tipikus példája az orosz típusú dezinformációnak. De mi is történt Romániában? A Petrotel-Lukoil ploiesti finomítóban néhány napja folyó karbantartási munkálatok során valószínűleg egyszerű munkahelyi baleset következett be: vélhetően a technológiai csatornában összegyűlt gáz lobbant be, egy 57 éves munkás súlyosan megsérült. A rendőrség vizsgálódik, de nem ütött ki tűz, és az eset annyira jelentéktelen volt, hogy a román sajtóban mínuszos hírként jelent meg. Az Orbán-kormány ukránellenes narratíváját építők számára azonban ez nem jelentett gondot, hatalmasra fújták az incidenst: az MTI hosszú összefoglalóban elemezte a hírt, kiemelve, hogy a finomító részben orosz tulajdonban van. A kormányközeli sajtó azonnal lecsapott a hírre, részletesen idézve az MTI összeállítását. A Vg.hu odáig ment, hogy egy néhány napja bekövetkezett német acélgyári tüzet is úgy vezetett fel, hogy „tovább szaporodnak a sokak szerint különös ipari káresemények Európában”, bár azt azért elismerte: nincs semmiféle bizonyíték arra, hogy az időben egymáshoz közel eső esetek között bármilyen összefüggés is lenne. 

Orbán Viktor miniszterelnök is azonnal megígérte, hogy „a százhalombattai olajfinomítóban történt tűzeset körülményeit a lehető legszigorúbban” kivizsgálják, később pedig már szabotázs lehetőségére is célozgatott. A rendőrség nyomozást rendelt el, ennek jele lehet, hogy információink szerint egyenruhások őrzik éjjel-nappal a kiégett területet, és az érintett üzem dolgozóit faggatják a történtekről. Ugyanakkor gyorsan és felelősségteljesen reagált a Mol, amikor közölte, nincs olyan jel, hogy külső behatás okozta volna a tüzet, és a romániai esettel sem függ össze a százhalombattai baleset. A jelen állapot alapján a szakértők is egyöntetűen állítják: mindkét helyszín esetében valószínűtlen a terrorcselekmény vagy szabotázs.

Kulcskérdés a finomító műszaki állapota

Az egyértelmű, hogy a súlyosabb kár a százhalombattai finomítót érte, ahol a központi szerepet betöltő AV3-as (atmoszférikus-vákuumdesztillációs) egységben ütött ki a tűz. – Ez a szíve a finomítónak – mondták lapunknak –, az ukránok is ezt a részt szokták drónnal támadni a hasonló orosz létesítményeknél. A finomításban az AV-üzem jelenti az első lényegi lépést az olajtermékek – például benzin, dízel, kenőolajok – felé vezető úton, a nyersolajat a desztillációs toronyban bontják különböző forráspontú és sűrűségű frakciókra. Az évi 8 millió tonna feldolgozói kapacitású Dunai Finomító területén három, többségében orosz (mellette tengeri és magyar) kőolajat lepárló AV-üzem működik, ezek közül a legnagyobb, a kapacitás mintegy 40 százalékát adó egységben történt a baleset. A környékbeli lakosok robbanásszerű hangokról és sűrű füstoszlopokról számoltak be, de Pulay Krisztián, a Mol-csoport egyik ügyvezető igazgatója szerint nem robbanásról, hanem „erős, lokális tűzről” volt szó, a hanghatásokat pedig az okozta, hogy a vészhelyzeti protokollnak megfelelően ilyenkor „fáklyára engedik” a finomítóban keletkező gázokat. 

A Mol lapzártánkig nem állt elő a részletes kivizsgálás eredményeivel, érdeklődésünkre közölték: alapos vizsgálat folyik, és csak azt követően tájékoztatják a nyilvánosságot. A Mol legfrissebb tájékoztatása szerint a balesettel nem érintett üzemegységek már újra termelnek.

Azt tudni lehet, hogy az érintett AV3-as egység szeptember 10-én indult újra egy nagyszabású karbantartást követően. Minden bizonnyal jó műszaki állapotban lehetett, ha a Mol ráköltötte a szükséges pénzt, ám a történtek után sokan felidézik, hogy három év alatt több meghibásodás is történt. 2022 nyarán az AV2-es üzemben lángolt fel kisebb tűz, és idén júliusban is volt egy incidens, amikor egy technológiai berendezés meghibásodása miatt fekete füst szállt fel a finomítóból.

Az olajfinomítás veszélyes üzem, de a finomítóhoz közel álló forrásaink szerint az utóbbi időben hagyott némi kívánnivalót maga után a karbantartás, egyikük pedig arról számolt be, hogy ez valójában már évtizedes probléma.

• Hogyan épül fel a kormányközeli sajtó ukránellenes összeesküvés-elmélete?
Vajon emberi mulasztás vagy technológiai, esetleg anyagfáradásos probléma okozta a százhalombattai tüzet?
• Mennyi időre elegendő a hazai tartalék, várható-e üzemanyag-áremelkedés?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap november 6-ig kapható 2025/44. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!

Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!


Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!