2026 sem az egészségügy éve lesz

Kevesebb pénz jut gyógyászati segédeszközökre, és nincs fedezet a szakdolgozók bérének emelésére sem a jövő évi költségvetési tervezet szerint. Az egészségügyre összességében 8 százalékkal jut több pénz, mint idén, de ez legfeljebb a szinten tartásra lesz elegendő. Közgazdászokat kérdeztünk.

Még ha lenne is elegendő pénz, a szokások és a strukturális problémák annyira mélyen gyökereznek, hogy csak komoly reformokkal, súlyos konfliktusok árán lehetne változást elérni. Ám erre mostanában már csak azért sem érdemes számítani, mert a választások közeledtével ilyen kockázatot egyetlen kormány sem vállal fel – mondta még februárban lapunknak adott interjújában Kincses Gyula. A Magyar Orvosi Kamara egykori elnökének jóslata igazolódni látszik: egészségügyi reformintézkedésnek nyoma sincs, a jövő évi költségvetés tervezetéből pedig már az is egyértelműen kiolvasható, hogy nem az egészségügy lesz az az ágazat, ahol a kormány választási osztogatásba kezdene.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szokásához híven már tavasszal elkészítette a következő évi költségvetés tervezetét. 2026-ra az Egészségbiztosítási Alapban (E-Alap, amelynek célja a társadalombiztosítási jogviszonyban állók egészségügyi ellátásainak finanszírozása, forrásai pedig az egészségügyi járulékok, a szociális hozzájárulási adó egy része, valamint költségvetési források) 4944 milliárd forint szerepel. Az összeg úgy növekedhet bő 5 százalékkal az ideihez képest, hogy az állam 1711 milliárddal csökkenti az E-Alap támogatását, de ezt – legalábbis az optimista várakozások szerint – bőségesen ellensúlyozzák a növekvő járulék- és adóbevételek.