Európa közepe – ez itt az egészségügyi vadnyugat

Nincs kiemelkedő szerepe a magánellátásnak a magyar egészségügyben – ezt Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkár állította, amikor Kulja Andrással, a Tisza Párt európai parlamenti képviselőjével vitázott az ATV műsorában. Az államtitkár azzal érvelt: a magánellátás aránya Magyarországon a járóbeteg-ellátásban 13-15 százalékot tesz ki, a nőgyógyászatban, laborban magasabb, más szakmákban egy kicsit alacsonyabb, fekvőbetegek esetében pedig csak 2 százalék körül van. Ezek az arányok, elmondása szerint, az uniós átlag alatt vannak. „Azt mondani, hogy a magánellátás óriási volumenben szerepelne, nem állja meg a helyét” – jelentette ki az államtitkár.

Arra már nem tért ki, miért adnak ki a magyarok jóval több pénzt saját zsebből egészségügyre, mint a legtöbb uniós ország polgárai. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb, 2024-ben közzétett adatai alapján Magyarországon az összes egészségügyi kiadás 24 százaléka úgynevezett out of pocket költés, vagyis ezt közvetlenül, saját zsebből fizetik ki a magyarok. Ehhez járulnak az egyéb, szintén magánforrásból kifizetett költségek: az önkéntes egészségpénztáron keresztül és az egyéb úton (például segélyszervezet vagy munkáltató által) finanszírozott kiadások további két-két százalékot tesznek ki. Csak néhány olyan ország van az Európai Unióban, ahol ilyen nagy mértékben járul hozzá a lakosság közvetlenül az egészségügyi ellátáshoz: csupán Portugáliában, Bulgáriában, Lettországban, Litvániában és Máltán magasabb az arány, mint Magyarországon. Az uniós átlag pedig 15 százalék, tehát a magyarok pénztárcájára jóval nagyobb teher hárul az egészségügy finanszírozásában, mint az uniós átlag.