Egészségügy: marad a súlyos pénzhiány

Egészségügy: marad a súlyos pénzhiány

Koronavírus elleni oltásra várakozók Hajdúnánáson, a Szalay János Rendelőintézetben 2021. december 11-én (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

A jövő évi költségvetési tervezet szerint nem lesz pénz sem a szakdolgozók bérének rendezésére, sem technológiai fejlesztésekre, sem a várólisták csökkentésére. Mindebből pedig legfeljebb a magánellátás profitál.

A 2023-as költségvetéstervezet szerint az egészségügyre 2669,4 milliárdot szán a kormány. Ez az összeg ugyan 1,3 milliárddal, vagyis 4 százalékkal több, mint a 2022-es ráfordítás, ám már első ránézésre is látható, hogy a finanszírozás reálértéken csökken, hiszen még a büdzsé is 5,2 százalékos átlagos inflációval számol.

Hogy a fenti összeg mire lesz elegendő, csak sejtéseink lehetnek, például az idei év eddigi tapasztalatai alapján: a Magyar Államkincstár adatai szerint április végéig már 20 milliárd forint adósság halmozódott fel az egészségügyi intézményeknél, ha ez az ütem folytatódik, év végére 50–60 milliárdos tartozásállománnyal lehet számolni. Eközben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (Neak) várólista-nyilvántartásában 56 ezer ember szerepel. Ez a rendkívül magas szám a koronavírus miatti halasztásoknak tudható be, a lefaragását az egészségügyért felelős belügyminiszter, Pintér Sándor ugyan prioritásként nevesítette a népjóléti bizottság előtt, még jelölti meghallgatásán.

• Miként látja az egészségügy finanszírozását Dózsa Csaba egészségügyi szakközgazdász?
• Elég lesz-e a pénz a folyamatosan szükséges eszközökre?
• Mi lesz a technológiai fejlesztéssel?

A teljes cikket a Magyar Hang június 17-én megjelent, 2022/25. számában olvashatja el. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1490 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!