Diplomata, nyelvész, régiségbúvár, botanikus, akinek a tulipánt köszönheti a Németalföld. Ötszáz éve született Ogier Ghiselin de Busbecq, aki több ponton is szemtanúja, résztvevője volt a magyar történelem egyik legizgalmasabb időszakának. Szerteágazó munkássága ellenére azonban Busbecqre kevés figyelmet fordított az utókor.
A napvilágot 1522-ben meglátó Ogier Ghiselin de Busbecq egy változó vidék szülötte volt. A késő középkori – már-már romantikusnak mondható – lovageszmény hazája, Burgundia északi része a nagyhatalmi francia-Habsburg játszmák hatására „alakul át” Németalfölddé. Műveltsége és családja burgundiai Habsburg udvari beágyazása nyitotta meg Busbecq számára az utat a diplomata karrier felé.
Fő műve, a négy „török levele” míves latinsága mellett, és tévedései, elírásai ellenére a magyar vonatkozásai miatt is páratlanok, az egyik legjobb korabeli forrásai az oszmán viszonyoknak. A törökök uralta Budáról szóló leírásból megtudjuk például, hogy a janicsárok egyik feladata, hogy megvédjék a keresztényeket és a zsidókat a tömeg erőszakától. Külön izgalmas, ahogy a budai törökök borivásáról ír: „a vallási absztinenciának az a hatása, hogy annyira vágyakoznak az italra, hogy amikor alkalmuk nyílik rá, a sárga földig leisszák magukat.” Műve tele van olyan izgalmas utalással, mint: „Láttam Tolnát, a magyar nagyvárost, amely kiváló fehérbora és az emberek udvariassága miatt külön említést érdemel.”
• Mi köze volt a flamand diplomatának az ókor egyik legfontosabb forrásának, Augustus császár életrajzának, politikai testamentumának az újrafelfedezéséhez?
• Hogy került pontosan a tulipán a mai Hollandia területére? Egyáltalán, honnan jött a virág neve?
• Mi köze volt Noé bárkájának Konstantinápolyhoz?
• Vajon miért olyan negatív Busbecq magyarországi megítélése?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
