A csaposlány karjain jókora tetkók nyújtózkodnak, és egyébként magyar barátja van. Előbbi első pillantásra, a nem túl erős kocsmai világításban is kitűnik, utóbbi akkor derül ki, amikor megkérdezi, honnét jöttünk. Nagy lelkesen és láthatóan őszinte örömmel néhány magyar kifejezéssel is megpróbálkozik, mi feleletképpen cseh szavakat dadogunk. A közép-európai kisállamok boldogsága. Csodálkozik, hogy csupán egy kört fogyasztunk, ez itt nem járja, megpróbáljuk elmagyarázni neki – nem csehül, nem is magyarul, hanem a globalizáció első számú anyanyelvén, angolul –, hogy az egyik Facebook-csoport ajánlásaira hallgatva több sörözőt is fel szándékozunk keresni az este folyamán, de nincs kizárva, hogy még visszatérünk akár ide is. Ezt megint széles mosollyal fogadja, és lankadatlan lelkesedéssel adja tudtunkra, hogy lehet, mire visszajövünk, a barátja is itt lesz, vele is válthatunk pár szót. Mit is mondtunk, Budapest? Na, ő meg egy Budapesthez közeli kistelepülésről származik, említi is a nevet, de részben az erősödő kocsmai lárma, részben a cseh módi szerint ropogósan ejtett mássalhangzók okán nem ismerjük fel.
Nem csak mi képviseljük a magyar vonatkozást Olmützben. Azazhogy Olomoucban, hiszen ez a hivatalos, cseh neve, a magyar történetírásban és -tanításban mégis inkább a német elnevezés vert gyökeret: Olmütz. Amiről nekünk elsőként talán Ferenc József és az oktrojált alkotmány jut eszünkbe. A helyszín (a többivel egyetemben) ma is megvan: az érseki palotában hirdette ki a frissen trónra lépett ifjú uralkodó 1849. március 4-én azt a császári pátenst, amely semmissé tette az 1848. áprilisi törvényeket, a történelmi Magyarországot pedig koronatartományokra darabolta. Az olmützi alkotmány azonban végül nem maradt több egy darab sajtpapírnál, hiszen a magyarok a kiegyezésig nem fogadták el uralkodójuknak Ferenc Józsefet, és egészen a debreceni trónfosztásig annak elődjét, V. Ferdinándot tekintették királyuknak. Aki egyébként – miután a bécsi forradalom elől idemenekült a Habsburg-udvartartás – ugyancsak Olmützben mondott le a trónról, avagy lemondatták, erről megoszlanak a vélemények. Mint ahogy arról is van egy legenda, hogy az 1848. december 2-án szintén az olmützi érseki palotában császárrá kikiáltott Ferenc József javarészt annak köszönhette hatalmát, hogy rámenős édesanyjának, az udvar „egyetlen férfiaként” emlegetett Zsófia hercegnőnek nemcsak Ferdinándot sikerült lepöckölnie a trónról, hanem egy, a Habsburgok szellemének megidézéséről szóló éjjeli performansszal az öröklési rendben soron következő férjét, Ferenc Károlyt is meggyőzte arról, hogy fiuk sokkal inkább alkalmas az uralkodásra.
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
