Újabb csapást jelent a települési önkormányzatok rendszerére a helyi iparűzési adó (hipa) felének ismételt elvonása, és a gépjárműadó elvétele. Az ellenzéki vezetésű önkormányzatok egy része tiltakozott, néhány kormánypárti polgármester pedig morgott – de hiába, győzött a központi akarat.
Az igazat megvallva, az önkormányzati lobbi sosem volt különösebben erős az elmúlt három évtizedben, folyamatos volt a panasz, hogy az állam nem ad elegendő pénzt az önkormányzatoknak a kötelező feladatok megfelelő finanszírozására. Mégis, 2010-ig elmondható volt, hogy a helyi ügyek jelentős részét a lakosság által megválasztott polgármester és képviselő-testület intézte. Nekik kellett helyben a választóikkal szembenézniük, amikor a helyi iskola átszervezéséről, megszüntetéséről döntöttek és övék volt a politikai felelősség a legtöbb kórház fenntartásáért is. Ez az állapot nem csak a szubszidiaritás elvének felelt meg – vagyis hogy a helyben elintézhető ügyeket lehetőleg helyben kell eldönteni –, de demokratikus volt, hiszen amennyiben a helyi politikusok nem tudták kellően megindokolni a közösségüket érintő döntésüket, azzal a kockázattal kellett szembesülniük, hogy a következő önkormányzati választásokon a szavazók megbüntetik őket.
• Mit lehet arra mondani, hogy a helyi polgárok által megválasztott önkormányzatok pénze és hatásköre egyre apad és fogy, a választópolgárok által meg nem választott állami hivataloké pedig nőttön-nő?
A teljes cikket a Magyar Hang december 17-én megjelent karácsonyi dupla számában találja (tartalomjegyzék itt). Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
